Népoktatás.
Népoktatás.
A kiegyezést követő években báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter lánglelkű buzgalma némileg rendezte a népoktatás ügyét. E téren rendkivül sok volt a teendő, mert évszázadok mulasztásait kellett pótolnia. a munkában a vármegye is derekasan kivette a részét. A népiskolai törvény, a népnevelési ügyek vezetésére, a tanfelügyelői intézményt léptette életbe. Hont vármegye eleintén a szomszéd Barssal egyesített tanfelügyelőséget alkotott, de a szervezés munkájában már észrevehető volt, hogy e feladatok teljesítésére egy ember ereje kevés, mert azt messze túlhaladja a két törvényhatóság területére terjedő munkakör; ezért csakhamar az ipolysági iskolaszék elnökét, Gyürky Antalt, mint helyettes tanfelügyelőt bízták meg a vármegye területén a népnevelés ügyeinek vezetésével. Később Hont vármegyében külön tanfelügyelőség rendszeresíttetett. A tanfelügyelőség szervezésével számos újabb intézkedés történt a népnevelés terén. Ipolyságon, Szobon, Gyekésen, Drégelypalánkon, Tölgyesen, Hidvégen új iskolák épültek, több iskolát megbővítettek, s a szükséges taneszközökkel láttak el. Uj tanerők nyertek alkalmazást, mely utóbbi körülmény sokat lendített a népnevelés ügyén, főleg azért is, mert a régiek közül 1871 után nagyon sokan cserélték fel eddigi állásukat a községi és körjegyzői tisztséggel. A népnevelés előmozdításával a gyümölcstenyésztés is nagyobb lendületet nyert. Több községben ez időtájt honosították meg a gyümölcsfákat. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a vármegyei állattenyésztő választmány, különösen egyik vezérférfia, gróf Chorinszky Igó fejtett ki nagy arányú és eredményes tevékenységet. A közlekedésügy terén különös jelentőséggel bir a vármegyei úthálózat kiépítése, mely, mint már láttuk, Mailáth István akkori alispán kezdeményezésére létesült, Schőnn Alajos főmérnök szakavatott közremüködése mellett. a községi útak rendszeres kezelésére vonatkozólag a vármegye 1873. november 17-én tartott közgyálsében javaslatot tárgyaltak, melyet némi módosítással az 1874 november 12-én tartott közgyűlés elfogadott. a községi útépítészeti szabályrendelettel Hont vármegye megelőzte az összes törvényhatóságokat. E szabályrendelet alkalmazása tette lehetővé, hogy 1883-ban a vármegyei községi úthálózat 412 km.-re emelkedett.
