Korpona.
Korpona.
Korpona. Egyike a legrégibb magyar városoknak, mely főleg a XV–XVI. században emelkedett nagy jelentőségre. Első izben 1135-ben szerepel az oklevelekben. Eredetileg szász telepítés, de II. Géza király uralkodása alatt (1142.) már civitas. Szász vendégeiről 1238-ban is vannak okleveles adataink. A tatárpusztítás után csakhamar felépült romjaiból és IV. Béla király, a ki nagyban hozzájárult a feldult város helyreállításához, 1244-ben a városnak a tatárjárás alatt elveszített szabadalmait megerősítette. (Fejér IV. 1. 137–329.). Nagy Lajos király 1369-ben és Zsigmond 1435-ben újabb szabadalomlevelet adtak Korponának. Zsigmond király 1428-ban az első magyarországi bányavárosokat Borbála királyné ellátására adván, Korponát is ezekhez csatolta. Korpona ettől kezdve a hét bányaváros (Selmecz-, Baka-, Uj-, Béla-, Körmöcz- és Libetbánya) sorsában osztozott. A XV. században újabb szabadalom-leveleket nyert, jelesül V. Lászlótól 1453-ban, Hunyadi Mátyástól 1467-ben, II. Ulászlótól 1492-ben és 1510-ben, II. Lajostól 1517-ben és 1518-ban. E kiváltságleveleket I. Ferdinánd király 1548. júl. 18-án, Rudolf 1603. febr 20-án, valamint II. Mátyás királyok átírták és megerősítették. (Kir. Könyvek Ii. 246. V. 557. VI. 10.) Első erődítései a XV. század első felében a husziták kezére vallanak, a kiknek vezérét, Giskra Jánost, I. Albert halála után (1439.) e király özvegye, Erzsébet királynő, a bányavidék főkapitányává tette. Miután Korpona Erzsébet királyné birtokában volt, a csehek könnyen megfészkelték itt magukat. A csehektől épített legrégibb erődítvény, a fellegvár, a jelenlegi róm. kath. templom és plébánia körül emelkedett. A csehek azonban nem sokáig maradhattak Korponán, mert 1444-ben Palásthi Bertalan és László, 1446-ban pedig Kazai Gyulaffi György volt Korpona várkapitánya. Ezek azonban semmivel sem voltak jobbak a cseheknél, mert míg a Palásthiak a bozóki monostort rohanták meg és minden majorsági épületét elpusztították, addig Gyulaffi György a bozóki prépostság birtokait, Szénavárat, Lászlódot (Leczko), Alsókot, Boróklehotát pusztította. 1453-ban az országgyűlés Giskrának a hatalmában levő városok és várak átengedéseért kárpótlást szavazván meg, Gisrka elhagyta az országot. 1455-ben Cillei Ulrik ugyan ismét behívta az országba, de Mátyás király, trónralépte után (1458.) csakhamar megtörte a csehek uralmát. A korponai erőd ettől kezdve elveszítette jelentőségét, és csak a mohácsi vész után szerepel ismét a haditörténelemben. (Matunák Mihály: Korpona Várkapitányai).
