Közgyűlések és ítélő-székek.
Közgyűlések és ítélő-székek.
A vármegyei alispán birótársai, a szolgabirák száma, az egész középkoron át négy volt, az esküdtek számát ellenben egy 1343-ban kelt oklevél 12-nek mondja. (Gr. Zichy Oklt. II. 48. l.)
A vármegye közgyüléseit többnyire Nógrád vármegyével együtt tartotta. Igy 1358-ban Kont Miklós nádor elnöklete alatt (Palásthy Pál: A Palásthyak I. 85. 104.) Gyarmaton (Balassa-gyarmat), mely alkalommal itélőszéket is tartottak. Ezen az itélőszéken tárgyalták az Alsó-Paláston lakó nem nemes Léva nemzetség ellen a Felsőpalásti nemes Léva nembeliektől indított pert, a kik a Léva nembeli Gergen magvaszakadtával az annak birtokaira adományt nyert nem nemes Léva nemzetségbeli Tamás fia Miklós birtokbaiktatása ellen óvást emeltek. Ezen a közgyűlésen a Léva nemzetség nemes ága kimutatván igazát, a nem nemes ágat csalásban és álnokságban elmarasztalták.
1366-ban ismét Kont Miklós nádor elnöklete alatt Gyarmaton tartatott közgyűlés, melyen többek közt Osgyáni Pető és Márton birtokperét tárgyalták. (Gr. Zichy III. 212.) Ugyanezen évben 1366. Hont, Borsod vármegyével együtt, tartott közgyűlést, mely alkalommal megvizsgálták, hogy Szuhai Jákó és Ráhói Kövér Miklós fia János fiai közös ősatyától származnak-e? (Kubinyi Ferencz: Honti Oklt. 234. l.)
1369-ben a László nádor, oppelni herczeg elnöklete alatt Balassa-Gyarmaton tartott közgyűlésen Konya mester és fiai Laposd föld elfoglalásától Pásztói Domonkost és Tar Lászlót eltiltották. (Fejér I X. 4. 206.) 1381. május közepén Gyarmat mellett Garai Miklós nádor elnöklete alatt volt közgyűlés. (Kubinyi Ferencz: Hont vm. Oklt.) 1388-ban csáktornyai Laczfi István nádor elnöklete alatt Deméndi Benedek és Lőrincznek a Gálfi István elleni ügye került sorra. (Fejér X. 8. 257.) 1394-ben Ilsvai Leusták nádor elnöklete alatt Balassa-Gyarmat mellett (Kubinyi Fer. Honti Oklt. 195. okl.) és 1412-ben, valamint 1423-ban Garai Miklós nádor elnöklete alatt voltak közgyűlések, mely utóbbit a Gyarmat város mellett levő mezőn, szintén a szabad ég alatt tartották. 1429-ben ugyancsak Gyarmaton a Palóczi Máté országbiró alatt tartott közgyűlés 12-ik napján, a sági konvent megkeresésére, Gyerk és Tompa helységekre nézve határjárási parancsot adtak ki. (Fejér X. 5. 351. X. 7. 310.) Különösen hosszú ideig tarthatott az 1423. évi közgyűlés, mely alkalommal Terbelédi Leusták özvegye, Erzsébet, leánynegyed ügyében a közgyűlés 21-dik napján adtak ki itéletlevelet. (Uj Magyar Museum 1860. XII. 37.)
A vármegyei itélőszéket (sedes iudiciaria) a középkoron át többnyire Hidvégen tartották; e helységet tekinthetjük tehát akkor a vármegye székhelyének. 1340–46-ban Morouchuk (Marócsuk) honti főipán a Drégely várhoz tartozó 289birtokok ügyében tartott nyomozást és adott ítéletlevelet, melylyel Olvást a sághi prépostságnak átengedi; ezt az ítéletlevelet pedig Hidvégről keltezi. (Hőke Lajos i. m.)
1358-ban, tehát ugyanabban az évben, a mikor Gyarmaton nádori közgyűlés tartatott, a vármegye főispánja és szolgabírái a husvét hetében Hidvégen tartott közgyűlésből tettek jelentést Lajos királynak a Zorklontó falu birtoka miatt támadt perben. (Zichy III. 68.) Ily általános közgyűlés 1342-ben is volt Hidvégen, Morouchuk főispán elnöklete alatt. Hidvég a XV. században is megmaradt törvénykezési székhelynek, miként ezt az 1413-ban és 1419-ben kiadott oklevelek tanúsítják. (Palásthy Pál: i. m. I. 144., 240.)
