Rima vármegye.
Rima vármegye.
A XIV. század közepén, az egykori Rima vármegyét is Hont vármegyébe kebelezték. Ez a terület, melyet a vármegyétől Nógrád és Zólyom vármegyék választottak el, mintegy öt mérföldnyi távolságra feküdt és egykor főpapi birtok volt. A XIII. század közepéről fenmaradt okleveles adatok szerint a Rima-völgyében a kalocsai érsek uradalma terült el, melyhez Rimaszombat, Bánya (Rimabánya), két Pokorágy és Mayna (Majom) tartoztak. Rimaszombatnak, mely e terület középpontja volt és ott az érseknek aranybányái voltak, István kalocsai érsek 1268-ban engedélyezett kiváltságokat, nevezetesen akként szabályozta a szolgálmányaikat, miként azok az érsek megyéjében, Rima vármegyében voltak teljesítendők. Ezeket a kiváltságokat János érsek 1278-ban megerősítette. 1335-ben azonban László kalocsai érsek, valószinüleg a nagy távolság miatt, ezt az uradalmát elcserélte Szécsényi Tamás vajda, valamint fiainak Konya Miklósnak és Mihály pozsonyi prépostnak a Bács és Szerém vármegyékben fekvő birtokaival. (Anjou Okmt. III. 79. Fejér VIII. 5. 216.) E cserelevél szerint Rimaszombat, Bánya (Rimabánya), Törék, Szkálnok, Urrév, Kraskó, Szorg, a két Pokorágy, Tornócz, Cserencsény, Brézó (Rimabrézó) és Tiszolcz már Hont vármegyéhez tartoznak. Hogy mikor törént e csatlakozása, arra nézve nincsenek adataink; valószinüleg azonban a XIII. század végén. Miként a királyi uradalmat alkotó honti várszerkezet Hont vármegyévé alakult át, akképpen az egykori főpapi uradalmat alkotó Rima vármegyét is Hontba kebelezték be. Zollner Béla szerint a csatlakozás Hunt Jákó fia, Miklós főispánsága alatt történt volna, a ki 1292-ben volt főispán, de azután többé nem szerepel; ugyanezen évben a Ludán nemzetségbeli Gábrián fia, Bagomér is viselte a főispáni méltóságot, a kiről a megelőző évben is van említés. (Századok 1895. évf. 866–67. Hazai Okmt. VI. 379. Wertner Mór: Magyar Nemzetségek II. 172.)
Ez a csatlakozás az akkori viszonyok között könnyen volt keresztülvihető, ha figyelembe veszszük, hogy Gyarmat még a XIII. században (1244.) a honti várhoz tartozott; továbbá, hogy a Hunt-Pázmán nemzetség birtokai messze benyúltak a mai Nógrád vármegyébe, miként Felzenfalu (1303.), mely Csalomja, Kóvár, Szelény és más birtokokkal együtt volt az osztály tárgya (Fejér VII., I. 157.), továbbá Gács, Videfalva, hol az e nemzetségből származott gróf Forgáchok napjainkig is birtokosok voltak; valamint, hogy a losonczi templomot 1128-ban a Hunt-Pázmány nemzetségből származott Lampert comes építette. Igy az egykori Hont vármegye és a főpapi uradalomból, »Rima megyé«-ből alakúlt Kis-Hont kerület még a XIV. században területileg összefüggésben lehettek egymással.
