I. Albert.
I. Albert.
Zsigmond királyt élete végszakában nejének fondorlatai nyugtalanították. Zsigmond bőkezűen gondoskodott nejéről; nemcsak az úgynevezett alsómagyarországi bányavárosok bányáit adományozta neki, de ezenfelül még egyéb jószágokkal is kárpótolta. Igy többek között Borbála királynő birta a csalomjai uradalmat, melyhez Nógrádból három falu tartozott. (Teleki: Hunyadiak kora. X. 47.) Mindazonáltal a királyné, valamint rokonai hálátlanok voltak Zsigmond iránt, kinek közeli halálára számítva, a husziták főembereivel szövetkeztek, megigérve azoknak a közreműködésüket, hogy a cseh korona Zsigmond halála után Ulászló lengyel királyra szálljon. Zsigmond utóda, Albert király, a ki anyósát botrányos élete miatt amúgy sem kedvelte, Borbála fondorlatairól tudomást szerzett és 1439 június 11-én az országgyülés hozzájárulásával elvette tőle Csalomját, mivel annak további birtokára a hon ellenségeivel való szövetkezése miatt érdemtelenné vált. Ezt a birtokot nejének, Erzsébet királynőnek adományozta. (Teleki: Hunyadiak kora X. 47.) Ugyanígy kerültek az alsómagyarországi bányavárosok is Erzsébet birtokába; ez azonban a következő években véres belháború szülőoka lett.
Murád szultán fenyegető magatártására az országgyűlés általános felkelést hirdetett. A titelrévi táborban ott találjuk a vármegyei urak közül Lévai Cseh Pétert, továbbá Sághi Balázst és Gyarmathi Vajdafi Miklóst. (Teleki: i. m. X.). Az eredménytelen hadjáratból Albert király már magával hozta a betegséget, mely Neszmélyen véget vetett életének.
