A husziták.
A husziták.
Még a konstanzi zsinat folyama alatt a Husz János elégetése miatt elkeseredett csehek megkezdték 1424-ben támadásaikat hazánk éjszaknyugati részei ellen és 314ettől kezdve közel egy félszázadon át rettegésben tartották Hont vármegyét is. Az első nagyobb huszita becsapás (1428) inkább csak a Vág völgyére szorítkozott, 1431 nyarán azonban Ziska árvái egész Léva vidékéig hatoltak és a bányavárosokat fenyegették. Megfékezésükre Borbála királyné, a ki a távollevő Zsigmond helyett az ország kormányát vitte, Rozgonyi Miklóst és Berzeviczi Pohárnok Istvánt küldte, a kik elől a táboríták a morva határra vonultak vissza. (Millenn. Tört. III. 576.) 1432-ben a huszita rablócsapatok Körmöczbányát fogták ostrom alá és habár bevenni nem tudták, a környéken megfészkelték magukat. (Bars várm. monogr. 111. lap.) Ettől kezdve Selmeczbánya város állandóan ki volt téve a husziták támadásainak, mígnem Lévai cseh Péter és Tibor vajda 1434 nyarán megtisztították a felvidéket a huszitáktól.
