A bécsi és zsitvatoroki béke.
A bécsi és zsitvatoroki béke.
A bécsi tárgyalások azonban az 1606. év első feléig elhuzódtak és csak augusztus 6-án jött létre a béke. Ennek értelmében Hontvármegye, valamint Korpona város, visszakerült a magyar király birtokába, úgyszintén Drégelypalánk is, mely várnak összes tartozékai a bécsi békét mintegy kiegészítő zsitvatoroki béke értelmében felszabadultak a török hódoltság alól. (Millenn. Tört. VI. 624.)
A zsitvatoroki béke határt szabott a török hódoltságnak Hont vármegyében is, mely ettől kezdve csak a vármegye keleti sarkára terjedt ki, a kishonti területet azonban az egri törökök csaknem egészen behódoltatták. (Hőke Lajos Hont vm. tört. kézirat. 51 1.) Kolonich Siegfried komáromi kapitány felhivására a vármegye közönsége 1607. május 23-án Bakos Ferenczet, Kisfaludi Lipthay Imrét, Palásthy Józsefet és Fánchy Ferenczet küldte ki a magyar és a török terület határainak kijelölésére. Korpona új helyőrséget kapott; kapitányává 1607. július 26-án Pogrányi Jánost nevezte ki Mátyás főherczeg.
