A vasvári béke.
A vasvári béke.
Sajnos azonban, a szégyenteljes vasvári békekötés (1664. aug. 14.) következtében, Hont várnagya nem igen élvezhette a sikerteljes hadjárat előneit. Érsekujvár ugyanis megmaradt továbbra is a törökök birtokában, a kik onnan folytatták a rablókalandjaikat. Ez okból már a következő évben (1665.) erősebb őrséggel kellett ellátni Korponát is, melynek kapitánya Bory Mihály lett.
Alig köttetett meg a béke a törökökkel, megkezdődött az erőszakos térítés, az elnyomatás és üldözés korszaka. Selmeczbányán valami kamarai irnok egy gazdag polgár leányát akarta elvenni, de mivel az atyja a leányt vonakodott hozzáadni, az esztergomi szentszék elé idéztette a feleket. A szentszék az evangélikus feleket, a kik meg sem jelentek a tárgyaláson, 8000 tallér bírság és 600 forint költségben marasztalta el és a mikor ezt lefizetni vonakodtak, a protonotarius az összeg erejéig le akarta foglalni a város ingatlanait. A város ellenkezett, mire Balassa Bálint főispán karhatalommal elfoglalta a város ingatlanait és a városházát is. (Millenn. Tört. VII. 215.)
