Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor.
A cseh felkelés hírére Bethlen Gábor, a Magyarországon megindított vallási üldözésnek, de főleg annak hatása alatt, hogy az 1619. évi országgyűlésen a protestánsok sérelmei meghallgatásra nem találtak, kardot rántott. Mialatt Debreczen felé tartott, a vezére, Rákóczy György, a ki az egész hajdúságot fegyverre szólította, elfoglalta Kassát és onnan alvezéreit, Széchy Györgyöt és Rhédey Ferenczet, mintegy nyolczezernyi haddal a nyugati határ felé küldötte. Gróf Széchy György, a ki elsősorban a saját érdekeit tartotta szem előtt, Gömörben számos várat a maga részére foglalt el, majd Füleket hódoltatta meg és onnan Gyarmat alá vonult, melynek fizetetlen zsoldos őrsége Morgenthaler Fülöp kapitányt, a ki meghódolni vonakodott, kiszolgáltatta az erdélyieknek. Széchy György hada ekként akadály nélkül jutott el Hontba, útközben Drégelypalánkot is bevette, majd Érsekujvár alá érkezett, melynek őrsége az udvarhoz hű kapitányt, Koháry Pétert elfogván, várral együtt kiszolgáltatta Bethlen hadainak. 1619. szeptember 20-án Széchy már a bányavárosokat is hatalmába kerítette. (Millenn. Tört. VI. 233.). Október havában pedig Bethlen Gábor már a Morva határszélen volt hadával és ezzel az egész felvidék a hatalmába került.
Bethlen Gábor első fellépése általános zavart idézett elő a vármegyében. A főispán, Magyarbéli Bosnyák Tamás, a ki a honti főispánságon kívül más magas méltóságokat is betöltött és a csehek és morvák elleni háború megindulása alkalmával a császári sereghez csatlakozott, akkoriban távol volt. A vármegyében birtokos Esterházy Miklós és Koháry ugyan tétlenségre voltak kárhoztatva, mégis nagy kiterjedésű birtokaik és összeköttetéseik révén, az udvari párt híveiként, jelentékeny befolyással voltak a vármegye nemességére. Az 1619. deczember 4-én 327Németiben egybegyűlt rendek tétovázó magatartást tanúsítottak, nem szegültek ugyan ellene a Bethlen Gábor rendeletének, a ki már a november 28-án tartott közgyűlésre seregével megérkezvén, 200 gyalogos kiállítására utasított a vármegyét; hanem a pozsonyi országgyűlésen tartózkodó Fánchyhoz elküldték Horváth Mihályt, azzal a felszólítással, tudná meg a fejedelemtől, hogy hova küldje a vármegye a gyalog-hadat, Pozsonyba-e, vagy Váczra? Ezen a közgyűlésen egyúttal kimondotta a vármegye, hogy a mennyiben török támadástól tartani kell, személyes nemesi fölkelést rendel el, gyülekező helyül pedig Drégelypalánkot tűzte ki. Deczember 14-ére már megérkezett a Thurzó Szaniszló levele, melylyel a vármegyétől kiállítandó lovasokat és gyalogosokat Pozsonyba rendelte. De a közgyülés erre a rendeletre újabb kibúvót talált; azt felelte Thurzó Szaniszlónak, hogy a gyalogság úgyis részben Füleken, részben pedig Váczon van, ezért tudnia kell a vármegyének, vajjon úgy intézkedik-e a fejedelem, hogy ezeket a gyalogosokat küldjék-e Pozsonyba; a mi pedig a lovasságot illeti, a vármegye nem tudja, személyes felkelést rendeljen-e el, vagy pedig portánként állítson ki egy-egy lovast. Az 1619. deczember 23-án tartott közgyűlésen Pogrányi György levelét terjesztette elő Horváthy György alispán, de a vármegye ebből sem akarta megérteni a fejedelem intézkedéseit és azért Palásthy Mihályt küldte Pozsonyba követségbe Bethlen Gáborhoz.
Az 1619. év végével Ferdinánd egész Felső-Magyarország kormányát Bethlen Gáborra ruházta, így a legközelebb egybehivandó országgyűlésig a királyi hivatalnokok is az ő hatalma alá kerültek. Forgách Zsigmond még ez év végével meghagyta a honti dikatoroknak (adórovó), hogy az országgyűléstől megszavazott összeget Pozsonyba szállítsák. Az 1620. évi beszterczebányai országgyűlés augusztus 25-én Bethlen Gábort magyar királylyá választotta és az egyházi javakat a végvárak javára lefoglalta. A lefoglalt egyházi javak közül a sághi prépostságot Bethlen Péchi Simonnak zálogosította el 20.000 forintért. A szept. hó 30-án tartott közgyűlésen a rendek ismét a fejedelem parancsát vették, melylyel a katonaság kiállítását rendelte el. Ez alkalommal a vármegye már komolyan hozzáfogott a rendelet foganatosításához s a szabad porták után, valamint két-két hódolt porta után egy-egy puskás gyalogos kiállítását határozta el.
Bethlen Gábor.
(Az Orsz. Képtárból).
