II. Rákóczi Ferenc.
II. Rákóczi Ferenc.
Az 1699. január 26-án Karloviczon kötött béke után Korponára, a bányavárosok védbástyájára, nem volt többé szükség. Lipót király 1701. deczember 20-án kelt leíratával Korpona erősségi jellegét megszüntetvén, a helyőrséget feloszlatta és az utolsó kapitányt Balassa Ádámot, az állásától felmentette. A korponai vitézek szétszóródtak a vármegyében a szegény, agyonzsarolt nép közé, terjesztvén köztük az elégületlenséget és a jobb jövőben való hitet. Növelte az elkeseredést 1702-ben az erőszakos katona-fogdosás is, a mely elől a jobbágyság az erdőkbe menekült. 339A mikor pedig 1703. tavaszán II. Rákóczi Ferenc a Felső-Tisza vidékén kibontotta a felkelés zászlóit, az egész vármegye területén számottevő katonaság nem volt. Selmeczbányán már július vége felé híre járt a kuruczok közeledésének, mely hírre a kamarai tisztviselők nagy része megszökött, de báró Hellenbach János Gottfried és a lakosság védelemre készült.
Rákóczi Ferenc egyik vezére, Ocskay László, a későbbi dandárnok, augusztus havában már a kishonti kerületben volt, a mely kardcsapás nélkül került a birtokába. A nemesség közül Garamszeghi Géczy Zsigmond, az osgyáni kastély ura, lelkesedéssel csatlakozott hozzá. Ocskay Füleken át a bányavárosok felé tartott és szeptember 14-én hajnalban Korpona alá ért; a csendes város ellenállás nélkül hódolt meg a legideálisabb felkelő fejedelem Szűz Máriás magyar czímeres lobogója előtt. (Matunák M. i. m. 72.) Ocskay hadából negyven huszár még aznap Selmeczbánya város előtt termett, mire a városnak nagyrészt protestáns lakossága megadta magát. Báró Hellenbach is hűséget esküdött a fejedelemnek, a ki őt kamaragróffá nevezte ki és a selmeczbányai bányászat vezetését is rábízta. (Tud. Gyűjt. 1835.) Ocskay 15-én Bozók várát is kézrekerítvén, innen Léva felé vette útját, melyet 17-én elfoglalt. (Thaly Kálmán: A gróf Bercsényi-cslád III. 58.) A mikor október 4-én a vármegye rendei Korponán egybegyűltek, már nemcsak a bányavárosok, hanem a szomszéd Bars vármegye is jórészt a kuruczok birtokában volt. Rákóczinak szeptember 12-én Domahidáról kelt levelére, a vármegye Duló Ádámot és Szentivány Rafaelt választotta követekül, a kiket azzal az üzenettel küldött a herczeghez, hogy a vármegye hajlandó a felhívásnak engedelmeskedni, csak időt kér a készülődésre.
II. Rákóczi Ferencz.
(Az Orsz. Képtárból).
