A forradalom.
A forradalom.
Míg a pozsonyi országgyűlésen a bekövetkezendő nagy események előszele érzett, addig az 1848. márczius 13-án Luka Sándor elnöklete alatt tartott hontvármegyei közgyűlésen egybegyűlt rendek a lemondott Bory Pál helyébe küldendő követ választásával voltak elfoglalva. Országgyűlési követté Kalocsa Antalt választották meg egyhangulag. Ezen a közgyűlésen történt az első közeledés az egymással éveken át engesztelhetetlen harczban álló pártok között, minek jeléűl a főispáni helytartó a tisztújítást április 13-ára tűzte ki, de ennek megtartását az időközben bekövetkezett események meggátolták. A közgyűlés után, midőn, mintegy a kibékülés jeléűl, az ellenzék vezérférfiai első ízben ebédeltek a főispáni helytartónál, érkezett a bécsi forradalom kitörésének híre Ipolyságra. Alig nehány nap múlva, márczius 20-án, ismét együtt találjuk a vármegye rendeit a közgyűlésen, melyen ez alkalommal báró Majthényi László első alispán elnökölt. Ezen a közgyűlésen értesültek a rendek az első független felelős magyar miniszterium kinevezéséről. Az első hírek hatása alatt a vármegyei közgyűlés az ipolysági só- és postahivatalokon a kétfejű sasos czímerek eltávolítását és magyar czímerekkel leendő felcserélését határozta el, melynek keresztülvitelére Okolicsányi Antal táblabíró vezetése alatt bizottságot küldtek ki. Az úrbér eltörlése tárgyában kelt törvényeknek megmagyarázását pedig az egyes községekben népszerűségnek örvendő férfiakra bízták.
