Pánszláv izgatások.
Pánszláv izgatások.
A pártok között létrejött teljes béke és a pozsonyi országgyűlésre küldött követek jelentésének hatása alatt szétoszlott rendeket alig nehány nap múlva a vármegye északkeleti részeiből jövő hírek aggasztották. A mint az új törvényeket a népnek kihirdették, nehány rajongó pánszláv, mint Rotharides János pribeli tanító, társával, Král Jánossal, a két Pribelen, Prikleken és a három Palojtán, halálfővel ellátott zászlókkal végigvonúlva kezdték izgatni a tót népet az úri osztály és a vagyonjog ellen. Az egybecsődített nép késznek nyilatkozott a vezetőket követni, de nehány napon át csak ivással és szónoklatokkal töltötték idejüket. E kommunisztikus mozgalmaknak csakhamar végük is szakadt. A mozgalom első hírére a vármegye alispánja Majzik Sándort küldte a helyszínére, a ki a vármegyei csendbiztossal, nehány pandurral és vármegyei hajdúval csakhamar helyreállította a rendet. Mire a márczius 30-ára kitűzött közgyűlés megnyíttatott, a főczinkosok már a vármegye börtönében ültek. A közgyűlés Buócz Imre elnöklete alatt külön törvényszéket küldött ki, melynek Gyürky Antal is tagja volt. A tövényszék a kisebb bűnösökkel hamar végzett, de Král és Rotharides pere sokáig húzódott, a kiket, midőn a nemzetőrség eltávozott a vármegyéből, Budára vittek az államfogházba. (Pongrácz Lajos: Kivonatok Hont vármegye jegyzőkönyveiből. – Gyürky Antal. i. m. I. 283.)
A márczius 30-án tartott közgyűlésen Paczolay János követ, a ki konzervativ politikai álláspontján nem tudott megegyezni Kossuth Lajos irányzatával, sőt a pozsonyi országgyűlésen nyiltan szembe is helyezkedett azzal, látván, hogy a helyzetet teljesen Kossuth uralja és így opponálásától már mit sem 387várhatott, lemondott a követi tisztéről. A közgyűlés ekkor Okolicsányi Antalt, a vármegyei ellenzék régi tagját, választotta meg, de mire Okolicsányi felérkezett Pozsonyba, már csak a szentesített törvények kihirdetésén vehetett részt. A mint az új törvények kihirdetés végett leérkeztek a vármegyéhez, a szolgabíráknak legott meghagyták, hogy a községi képviselők választását minden községben keresztülvigyék, ekként az első vármegyei közgyűlésen minden község, a községi bírón kívül, két taggal volt képviselve.
A május 4-én tartott közgyűlés rendkívül népes volt, úgy hogy a megyeház termében meg sem volt tartható, ezért a vármegyeház udvarán gyűltek össze a megjelentek. Ezen a közgyűlésen tették meg jelentésüket az utolsó rendi országgyűlés követei és hirdették ki az 1847–48. törvényeket. Ekkor határozott a vármegye a nemzetőrség kiállítása és begyakorlása fölött is. Az új törvények életbe léptetésével súlyos feladat hárúlt a vármegyei tisztikarra. Nekik kellett szervezni a törvényhatóságot az 1848. törvények értelmében és az úri székek eltörlésével a vármegyei törvényszék teendői is rendkívül megszaporodtak.
