A kiegyezés.
A kiegyezés.
Az 1865. deczember 20-ára egybehívott országgyűlés felvette a kiegyezési tárgyalásoknak 1861-ben megszakított fonalát, melyek 1867 tavaszán eredményes befejezést nyertek. Még a kiegyezési tárgyalások alatt súlyos gazdasági válság nehezedett a vármegyére; az 1866. év május 23-án és 24-én bekövetkezett fagy nagy károkat okozott a gazdáknak. A vármegye külön bizottságot alakított az inségesek felsegélyezésére, a közgyűlés pedig becslő bizottságokat küldött ki a károk megállapítására; ennek alapján a károsultak adóját részben leírták és a károsultakat a szükséghez mérten segélyben is részesítették.
Az 1867. február 17-én kinevezett második felelős miniszterium báró Majthényi Lászlót főispáni méltóságában megerősítvén, a vármegye április 23-án iktatta be őt. A főispáni beiktatással kezdetét vette az alkotmányos korszak a vármegyében is. Az 1867. évi kiegyezés visszaállította régi jogaiba a vármegyei önkormányzatot, melynek az utolsó negyven év alatt végbement fejlődését a következő fejezetben fogjuk ismertetni.
Végül közöljük a vármegyei fő- és alispánok, valamint az országgyűlési képviselők névsorát; az előbbiekét 1711-től kezdve folytatólag, az utóbbiakét 1848-tól napjainkig.
