Matunák Mihály
Matunák Mihály
Matunák Mihály, róm. kath. pap, breznóbányai plébános, született Nagysurányban (Nyitram.), 1866. július 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Érsekujvárott, Selmeczbányán, Egerben, a theologiát pedig 1887–91-ben a budapesti egyetemen végezte, hol rendes tanulmányai mellett az egyházi zenében és a magyar történelemben búvárkodott. A fővárosban ma már általános gregoriánus zenét natunák hozta be először az egyetemi templomba. Történelmi tanulmányainak első nagyobb terméke a levéltári kutatások alapján megírt és a Fraknói-díjjal 260jutalmazott: »A magyarbéli Bosnyák-család története«. (A budapesti növ. papság Munkálatai 1892. évf. Második kiadása megjelent Körmöczbányán. 1895-ben.) »Nagy-Surány hajdani vára történelmének vázlata.« (Érsekujvárott, 1889.) Beszterczebányán 1891-ben pappá szenteltetvén, előbb nagyszalatnai, majd túrócz-szucsányi káplán és hitoktató lett. Szucsányban a túróczszentmártoni »Felvidéki Híradó«-nak volt a munkatársa. 1893–4-ben Nemeskéri Kiss Pál fiainak nevelője volt Véghlesen és Gödön. Nagyobb társadalmi és irodalmi munkásságot fejtett ki Körmöczbányán 1894–98-ban, a hol az ottani Magyar Egyesület választmányi tagja és a kath. legényegyesület elnökeként sokat tett a magyar nyelv és zene terjesztésében. Felfedezett számos, zenetörténészeink előtt is ismeretlen, régi magyar Rákóczi-korabeli zenedarabot, 1848-ból Görgei, Bem és más vezérek indulóit, Dembinszky-mazurkát, honvéd-négyeseket, Bihary-verbungosokat, melyeket Káldynak adott. 1896-ban megírta a körmöczbányai ipar és kereskedelem történetét és hosszabb tanulmányt »Iparosélet a czéhvilágban« czím alatt. Megnyílván előtte a körmöczi városi gazdag levéltár, több éven át ott kutatott és írt. Eldöntötte Érsekujvár két alapításának éveit: 1545. (Századok, 1896.) és 1580. (Hadtörténelmi Közlemények, 1897.) és különösen a felvidéki török harczokat és hódoltságot tanulmányozta és ismertette. Ekkor írta a következő történelmi munkáit: Török beütések Nyitra vármegyébe. – A végvárak állapota Érsekújvár bukása után. – Török pusztítások és hódoltság Zólyom vármegyében a XVI. században. – Nyitra a törökök alatt. 1898-ban Rimely Károly, beszterczebányai püspök, hogy nagyobb tere nyíljék a történelmi kutatásokhoz, kinevezte a korponai felső népiskola igazgatójává és Matunák meg is felelt a hozzá kötött várakozásoknak. A mellett ugyanis, hogy Korponán, tanügyi foglalkozásán kívül, rendezte a városi levéltárat, városi múzeumot is alapított, melyet számos régiséggel gazdagított; nyomdát és lapot is alapított, a város utczáinak történelmi neveket adott és számos, leginkább Korponáról és Hont vármegyéről szóló munkát és tanulmányt írt. 1898-ban Pongrácz Elemérrel a hontmegyei történelmi kiállítást rendezte és az ugyanazon évben megalakult honti múzeum-társulat megválasztotta titkárává. Korponai irodalmi művei: Mikor és mi czélból épült a korponai Tarisznyavár? – Korpona sz. kir. város bírái és polgármesterei 1266–1898. – Hont megye a törökök alatt. – Pálffy Miklós, a győri hős honti születéséről. – Török-magyar harczok az éjszaknyugati Magyarországon 1530–1564. – Az 1599-iki bányavidéki tatárjárás. – Honti végvárak a török alatt. – Korpona 1848–49-ben – Breznóbánya a török világban. – Az 1599-iki barsi tatárjárás. – Török hódoltság az éjszaknyugati Magyarországon I. Ferdinánd alatt. Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt 1552–1593. – Zólyom várának kapitányai. – Régi honti nemzetségek. – Hont vármegye alispánjai. – Korpona várkapitányai. – Hont vármegye székhelyei. – Érsekújvár a török uralom alatt 1663–1685. – Korpona utczái, terei elnevezésének tervezete. – Zólyom várának régi helyrajza. – Dobronya vára. – Drégely, Szondy, Palánk. – A korponai városháza történeti képei. – A szent korona Zólyom várában. – Drégely és hőse. – A palásti csata 1552. aug. 10–11. – A róla szóló emlékbeszéd a palásti templomban. – Az 1902-iki Szondy-ünnepélyen kimagasló szerep jutott Matunáknak. Őt bízta meg a honti múzeum-társulat a Drégely várában eszközölt ásatások vezetésével, mely alkalommal két hét alatt tömérdek magyar és török régiséget talált; megdöntötte a Rónai Horváth Jenőtől felállított véleményt, mintha a török az Aranygombról lövette volna a várat és itt is volna Szondy eltemetve; bebizonyította, hogy mindkettő a vár átellenében levő Várbérczen történt. 1903-ban Breznóbánya sz. kir. város plébánosává nevezték ki és azóta is több, Hont vármegyét érdeklő művet írt. A többi között: hol készűlt Werbőczy Tripartituma? – Breznóbánya polgárai, utczái 1674-ben és a »hugány« elnevezés. – Véghles vára. – Nyitra visszafoglalása a törököktől. – Thúry György. – A szalkai viadal 1544-ben. – Drégely és Palánk hadi szerepének vége. – 1905. november 23-án a korponai országgyűlés háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségen felolvasta »A korponai országgyűlés 1605. évi november–deczemberben« czímű dolgozatát és ugyanakkor a Pályi Pál emlékkönyvében megjelent tőle: Korpona kapitulácziója 1605. január 3-án. – Bocskay Fejedelem meghívója a korponai országgyűlésre és A korponai országgyűlési követek tréfás jellemzése czímű dolgozatok. A jelen kötetben megírta Korpona város, 261Csábrág és Drégelypalánk történetét. – Irodalmi munkássága jutalmául 1902-ben a Szent István-Társulat Tudományos és IrodalmiOsztálya rendes tagjává választotta és 1904-ben Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagjává nevezte ki.
