Sembery István
Sembery István
Sembery István (Felsőszúdi) publiczista, Sembery Imre fia, született 1841-ben. Alig végezte be tanulmányait, résztvett az 1859–1860-iki mozgalmakban, s részt vett a tüntetéseknek csaknem mindegyikében. Összeköttetésben volt az éjszak-olaszországi mozgalmakkal, a németországi és lengyel tüntetésekkel; később az 1863-iki lengyel forradalommal. 1866-ban külföldön tartózkodott, még pedig Svájczban, Spanyolországban és az angol Gibraltárban. A Marokkó partjain a Bourbonok későbbi elüzetését előkészítő forradalmas mozgalmak vezetőségével is összeköttetésben állott. Hazájába csak a königrätzi csata után tért vissza. 1869-ben a függetlenségi párt alakításában résztvett s a szétvált ellenzéket tömöríteni akarta. 1870-ben Francziaországban találjuk Semberyt, hol a kikiáltott köztársaság érdekében a német invázió elleni szervezésben vett sikeresen részt. 1872-ben Hont megyében újra szervezte az ellenzéket. 1873-ban Pest vármegye tüntette ki bizottsági tagsággal. 1875-ben a nádudvari kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjévé; ezt a kerületet három ízben képviselte. Már 1875-ben a boszniai forradalom elején feltünést keltő tanulmányokkal lépett fel az »Egyetértés«-ben, a keleti birodalom átalakításáról czikkezvén. A töröknek – mint magyar fajrokonnak – fenhatóságát meghagyandónak vélte, s lassan-lassan az ország közvéleményét is megnyerte eszméjének. A török birodalom magyarhoni diplomacziai ügyvivője útján tárgyalásba is bocsátkozott Semberyvel. 1884-től többé nem vállalt képviselőséget, hanem majdnem kizárólag az irodalomnak él. Publiczisztikai, társadalmi és szépirodalmi czikkeinek száma igen nagy; ezek elsőrendű lapokban és folyóiratokban láttak napvilágot.
