A korponai jog.
A korponai jog.
IV. Béla király Korpona város polgárainak a következő jogokat és szabadalmakat adta: 1. szabadon választhatnak maguknak papot; 2. évenként bírót, a kit a király erősít meg; 3. senki bírája, Zólyom (fő) ispánja, vagy más bíró törvényszéke elé állani nem tartoznak, csupán saját bírájuk elé, ki mind a vér-, mind pedig más esetekben tartozik őket itélni; hacsak annyira nem súlyos és hűtlenségi az eset, hogy a királyi kihallgatást igényelné; ez esetben a király itélőszéke elé vizsgálat alá kell az ily esetnek jönnie; a párviadal köztük ne itéltessék el, tizenkét tekintélyesebb polgár esküje mellett nagy esetek is befejezhetők, hacsak nem súlyos, vagy hűtlenségi, mely a királyhoz tartozik; 4. fát és követ saját földjük határai között szabadon és bárkinek ellenmondása nélkül vághatnak, illetve fejthetnek; 5. minden királyi adótól, kivéve a határokat, 78egészen szabadok és mentek; 6. a zólyomi ispán, vagy udvarbírája erőszakosan nem hatalmaskodhatik fölöttük, közülük senki házában szállást nem gyakorolhat, hanem kérve s jóakaratukból szállhatnak csupán hozzájuk és illő áron minden szükségeset szerezhetnek tőlük; 7. ellenük (szászok levén) csupán magyarok tanúsága ne engedtessék meg, hanem vegyest szászok-, vagyis németekével; 8. a kihalt családok után üressé lett házakat, ha a törvényes örökösök harmadik kihirdetés után sem jelennének meg, szabad legyen más jövevényeknek átengedni; 9. a szomszéd és határos Pomaag földet kiszakítván a honti vártól, nekik adta örökös birtokul és a bozóki monostor Brech (Brecs, ma Briacs) nevű földjét akár csere, akár pedig vásárlás révén nekik fogja adni; ők pedig tehetségük szerint szükség esetén a királyról gondoskodnak és hadseregében szolgálnak. — Ez az oklevél királyainknál más városok részére a privilegiális oklevelek kiállításában zsinórmértékül szolgált. Ez azon korponai jog, melynek elnyerésére és fentartására a városok annyira törekedtek: »in iure Corponensi volumus indemnes conservari.« A korponai jogot megkapták eddigi tudomásunk szerint Turóczszent-Márton 1340-ben, Privigye 1379-ben, a nyitramegyei Heckelshey 1393-ban és Csetnek 1464-ben. Korpona város fölebbezési fórumként is szerepel. Jogára apellálnak nemcsak a szomszéd községek és vármegyék, hanem a távolabb fekvők is. Így 1435-ben a trencsénmegyei Zsolna városából érkezett a korponai tanácshoz egy megföllebbezett peres ügy és az 1490. óta datálódó korponai pereskönyv számos ide megfölebbezett peres ügyet tartalmaz. A város privilégiumait megerősítette V. István 1270-ben, IV. László 1272-ben, I. (Nagy) Lajos 1369-ben.
