Társadalmi élet.
Társadalmi élet.
A mi az ifjuság társadalmi életét illeti, e tekintetben a főiskola ifjusága az ország főiskolái között első helyen áll, mert gondosan ápolja a diáktestületi közérzést. Az ifjuságot egymás között s a városi lakosság intelligens részével bizonyos családias érzés fűzi össze s a főiskola hallgatói a város legjobb családjainál is mindig szívesen látott vendégek. Igen jó hatással van az ifjuságra az az egészséges testületi szellem is, mely a főiskola falain belül a hallgatót közelebb hozza a tanárjához s a tanárt és a tanulót a legbensőbb közvetlenséggel összetartja.
A magyar ifjuságnak az 1870-ig fennállott német éra alatt nem volt könnyű helyzete, mert nemcsak német nyelven kellett elsajátítania a főiskolán kultivált tudományokat, a mi különösen a Magyar Alföldről és Erdélyből ideszakadt hallgatókra volt kemény munka, hanem a város idegenajkú lakossága, az akadémia idegen nemzetiségű hallgatói között és a nagyobbára idegen nemzetbeli tanárok alatt sem volt kellemes helyzetük. Ez oknál fogva könnyen érthető, hogy a XIX. század harminczas éveiben magyar társasággá egyesültek, a mely »Akadémiai Magyar Olvasótársaság« elnevezés alatt 1849-ig állott fenn, összeköttetésben volt a pesti, kassai, stb. joghallgatók egyesületével s a selmeczi ág. ev. liczeumban 1826 óta fennállott »Magyar Literaturai Társaság«-gal karöltve munkálkodott a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelv kultiválása és terjesztése s a magyar irodalom megismertetése terén. Érdemes a fölemlítésre, hogy az olvasótársaság könyvtárosa 1841–43-ban Szlávy József bányászhallgató volt, ki ötven évvel később a magyar országgyűlés főrendiházának elnöke lett.
