A talaj befolyása.
A talaj befolyása.
Az a befolyás, melyet az éghajlati és talajviszonyok, a közegészségi állapot alakulására gyakorolnak, világosan látható a vármegye két járásában. Az udvardi járásban túlnyomó a fekete, homokos, részben agyagos talaj; széthordott homokhátak terülnek el Hetény községtől északra Kurtakesz, Marczelháza és Virt felé a zsitvatői dunapartig.
A Duna halpartján fekvő csallóközi járás évszázadokkal ezelőtt mélyebben fekvő árvíztér volt. A belvizek a multban itt 36.000 holdnyi legelőt és rétet borítottak el. Felső-Csallóközben, Alsó-Csallóközben 60.000 holdat öntött el a víz, mely árterületből 12.000 hold mocsárrá vált. A folyóvizektől átszeldelt és mocsarakban bővelkedő területnek nagy csapása volt a mult századokban a malária-láz, melyről a ránk maradt jelentések tesznek tanúságot. Kedvezőtlen területi viszonyai miatt a Csallóköz ősidőktől fogva védgátak segélyével védekezett a Duna és a Vág folyók áradásai ellen. Ilyenek építését a vármegye közönsége már 1657-ben elrendelte. A védgátak és levezető-csatornák a mezőgazdaságnak mind nagyobb területet biztosítván, egyben a váltóláz csökkenését is előmozdították.
A vármegye hatósága 1826-ban az idő folyamán alacsonyaknak bizonyult védgátaknak oly magasságra való emelését határozta el, hogy azok a legnagyobb árvíz esetén is védelmet nyújtsanak. Biztosabb védelmet nyújtott a Csallóköznek 1856-ban megkezdett ármentesítése, mely a csatornákat megfelelő helyen épült zsilipekkel hozta kapcsolatba, mind a meggyült belvizek levezetésére, mind az árvizek beömlésének meggátlására, s míg ezzel a gazdaságnak jelentékeny területet biztosítottak, egyúttal a malária-lázak csökkenését is eredményezték.
