Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
A vármegye állatlétszámát, a dunajobbparti országrész és az ország állatlétszámával összehasonlítva, azt látjuk, hogy a lótenyésztés terén a vármegye első helyen áll: területi viszonylatban itt 100 km2-re 968 ló esik, holott a Dunajobbparton csak 820 s az országban csak 706; népességi viszonylatban pedig itt 1000 lélekre 179 ló esik, a Dunajobbparton s az országban pedig csak 129, illetőleg 130. A többi állatnemnél azonban jóval mögötte marad a vármegye az országrész és az ország átlagának: szarvasmarha 100 km2-re Komáromban 1952, a Dunajobbparton 2960, sertés amott 1481, itt 3231 és juh amott 2965, itt 3385 db esik 100 km2-re. Ennek az utóbbi három csoportnak a kedvezőtlen aránya okozza, hogy a vármegyében az állattenyésztés jelenleg elég alantos fokon áll. A mívelés alatt álló terület (szántó, rét, legelő) egy-egy holdjára a szarvasmarha, sertés, juh és kecske együttes súlyából Komárom vármegyében csak 64 kg esik akkor, mikor a dunajobbparti országrészben 89 kg és az egész országban 69 kg.
Az állattenyésztés ágazatai egymás közt való viszonyának és értékének megitélésére még a következő adatok szolgálnak:
Esik a házi állatok
| ||||
összes súlyából %
|
összes értékéből %
| |||
Komárom
|
Dunajobbpart
|
Komárom
|
Dunajobbpart
| |
szarvasmarhákra
|
53.54
|
57.78
|
51.50
|
55.77
|
lovakra
|
33.19
|
25.07
|
36.19
|
27.76
|
sertésekre
|
4.51
|
9.91
|
6.84
|
11.64
|
juhokra
|
8.69
|
7.17
|
5.33
|
4.75
|
egyéb állatokra
|
0.07
|
0.07
|
0.14
|
0.08
|
195A népies állattenyésztés a komáromi V. állattenyésztési felügyelőségi kerületbe van beosztva. Ennek közvetítésével legutóbb kiosztatott a községekbe 6 magyar fajta és 65 pirostarka bika, továbbá 26 zsírkan 32.770 korona értékben. A kormány a kiosztott tenyészállatok vételárából 6052 korona kedvezményt nyújtott, tenyészállatvásárok díjazására 1065 korona államdíjat és ezenkívül az állattenyésztés emelésére 7117 korona államsegélyt engedélyezett, összesen tehát az állam a vármegye állattenyésztését 14.234 koronával támogatta.
Az 1900. évi rendezéskor a vármegyében egy törvényhatósági, egy városi és négy járási m. kir. állatorvosi állást rendszeresítettek. Az öt állami állatorvos közül egyre-egyre átlagosan tehát 589 km2 terület, 18 község, 17.192 db nagy- és 24.799 kis állat esik. Az állami állatorvosokon kívül van még egy törvényhatósági (Komárom, vágóhídi felügyelő), egy községi (Ács), egy kör- (Csúz), három ménesintézeti (Kisbér, Bábolna) és hét magán-állatorvos. Közvágóhíd összesen 31 van; az évi vágatás kb. 10.000 mindenkorú és nemű szarvasmarhára, ugyanannyi sertésre és mintegy félannyi juhra tehető. Állatrakodó vasúti állomás 17 (ezek közül kettő kizárólag gyárak részére), állatrakodó hajóállomás egy van a vármegye területén. Állatvásárok tartására 14 község van jogosítva. Az állatvásárok összes száma 52. A kiállított különféle marhalevelek száma a 71.000-et meghaladja. Gyepmesteri telep egy van a vármegyében. Hullaértékesítő digesztor felállítását Bábolnán tervezik. A vármegye ragadós állati betegségektől aránylag keveset szenved; legtöbb kárt itt is a sertésvész okoz. A marhavész Magyarországon legutoljára (1881), Komárom vármegyében fordult elő.
