Búza.

Teljes szövegű keresés

Búza.
E vármegyében is, mint az egész országban, a búza foglalja el a főhelyet 1895. évben 41.556 hektárral (28.98%), legutóbb 39.159 hektárral (26.06%). A mint látható, termesztése csökkent s máris alatta van a dunajobbparti országrész 1895. évi 27.40% arányának. Legjobban a magyar (bánáti) fajta van elterjedve; a Csallóközben néhol a diószegi s a rozsdának állítólag jobban ellentálló tarbúzát is vetik. Külföldi búzafajtákkal eddig csak kísérleteznek. A búza minősége, a talaj, a mívelés és az időjárás szerint itt is nagy változatosságot mutat s az eltérés gyakran kis körben is szembetűnő. Ötven-hatvan évvel-ezelőtt legjobb búzatermő helyeknek tartották: a Csallóközben Csicsó, az udvardi járásban Jászfalu, Csúz és Perbete, a gesztesiben Kocs, Szend és Kömlőd, a tataiban Tarján községeket. A hajdanta híres komáromi czipó tett tanúbizonyságot e búzás síkérességéről. A komáromi búzák minőségéről dr. Kosutány Tamás és Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanárok csémi, ácsi és tatai búzavizsgálatai a következő eredményt adják:
 
Hl. súly
A szemek törési felülete
Protein-
 
 
aczélos
lisztes
vegyes
tartalom
Herczegprimási uradalom, Csém
77.4
83
9
8
15.06
Forster Géza, Czonczóhát (Ács)
78.6
85
15
14.69
Gróf Esterházy Ferencz uradalma, Tata
75.9
42
36
22
11.63
Országos átlag
78.4
51.4
16.3
32.2
12.28
 
A tatai búza őrlési eredménye: liszt 75.5% (orsz. átlag 75.8%), korpa 21.4% (20.5%,) süthetősége 70.5 (73.69), száraz sikértartalma 9.66% (10.53%); a belőle származott korpa 14.58% proteint (15.20%) és 3.33% nyerszsírt (3.71%) tartalmazott.
Cserháti a bábolnai ménesbirtoktól és a komáromi földmíves-iskolából származó búzák négy évi termését vizsgálta meg 4 éven át. Az ő adatai szerint volt (az évek sorrendjében):
lisztesség %
Bábolna
31.72
17.87
42.37
67.62
lisztesség %
Komárom
25.80
24.87
15.99
34.74
protein %
Bábolna
13.75
16.27
12.03
15.19
protein %
Komárom
15.34
15.76
13.87
15.75
száraz sikér %
Bábolna
7.87
11.50
9.95
9.95
száraz sikér %
Komárom
10.45
10.95
12.40
9.22
 
A komárom-vármegyei búzák átlagos minőségét a mezőgazdasági statisztika 77.5 kg.-mal veszi föl. Az átlagos termés hektáronként szemben az 1896. évben 11.36 q-ra, az 1903. évben 11.69 q-ra rúgott, a mi a dunajobbparti országrész 13.31, illetőleg 13.24 q átlagos termése alatt marad. Az átlagos szalmatermés hektáronként az 1896. évben 13.77 métermázsát tett.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem