ERDÉSZET, VADÁSZAT
ERDÉSZET, VADÁSZAT
Komárom vármegyében mindazok a fák és cserjék tenyésznek, melyek Közép-Európa felszínén általában honosak. A bükkfa és ezzel egyjelentőségű lombos fanemek aránylag igen nagy területet foglalnak el.
Komárom sz. kir. város területén a nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 14.20 kat. hold, mely fanemek szerint: bükk- és más lomberdő. Az erdőterület aránya a Komárom város határát tevő 5282 kat. hold összes földterülethez 0.27%, összes kataszteri tiszta jövedelme 54 korona, melyből egy-egy holdra 5 kor. 36 fillér esik.
Komárom vármegye törvényhatósága területén: véderdő 866.94 kat. hold; futóhomokon álló erdő 2304.92 kat. hold; feltétlen erdőtalajon álló erdő 45673.09; nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 10830.24; ezekből fanemek szerint: tölgyerdő 44362.62 kat. hold; bükk- és más lomberdő 14622.77; fenyőerdő 689.80; a vármegye összes földterülete 486.137 kat. hold; összes erdőterülete 59675.19 kat. hold. Erdőterületének évi fatermése 84.816 köbméter. Az erdőterület aránya az összes területhez 12.27%. Az erdők összes kataszteri tiszta jövedelme 154.994 korona; ebből esik egy-egy holdra 3 korona 10 fillér.
Komárom vármegye és Komárom város erdészete a győri kir. erdőfelügyelőség kerületébe van beosztva.
A törvényhatóság összes erdőterületéből az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-a alapján:
1. Komárom sz. kir. városra nézve: törvényhatósági és községi erdő: 14.20 kat. hold.
2. Komárom vármegyére nézve:
| Állami erdő | 2617.95 kat. hold |
| Törvényhatósági és községi erdő | 488.45 kat. hold |
| Egyházi testületek erdeje | 8087.80 kat. hold |
| Hitbizományi erdő | 23094.87 kat. hold |
| Közbirtokossági erdő | 2878.03 kat. hold |
| Részvénytársulati erdő | 1.50 kat. hold |
| Összesen | 37168.60 kat. hold. |
Az 1879. évi idézett törvény alá nem tartozó terület 22506.57 kat. hold. A vármegye területén levő összes erdőségek fatermése fanem és üzemmód szerint:
Kocsányos és kocsánytalan tölgy, és pedig: szálerdő 7267 hold, 1163 tömörköbméter faterméssel; sarjerdő 11.214 hold, 14.758 tkm. faterméssel. Csertölgy, szálerdő 10.989 hold, 16.758 tkm; sarjerdő 15.385 hold, 19.385 tkm. Bükk- és gyertyánfa, szálerdő 5775 hold, 8684 tkm; sarjerdő 5681 hold, 2794 tkm. Nyírfa, szálerdő, 61 hold, 49 tkm; sarjerdő 145 hold, 311 tkm. Füz- és nyárfa, sarjerdő 206 hold, 360 tkm. Égerfa, szálerdő 46 hold, 37 tkm., sarjerdő 822 hold, 1763 tkm. Kőris-, szíl- és juarfa, sarjerdő 169 hold, 242 tkm. Ákáczfa, sarjerdő 1551 hold, 1967 tkm. Erdei és fekete fenyőfa, szálerdő 715 hold, 1297 tkm. faterméssel.
Megjegyezzük, hogy az erdőségek II-től V. termőhelyi osztályba tartoznak és hogy a holdankénti átlagfatermés több köbméterekben 0.80-tól 2.14 között változik.
Az erdőmívelési gazdálkodás külterjes. Ehhez képest a természetes úton való felújítást, a fokozatosan mindinkább terjedő mesterséges erdősítés mellett, még jelentékeny mérvben alkalmazzák. Egyébként az erdőmívelési munkálatok mellőzhetetlen teljesítését, a birtokos közvetetlen érdekén kívül, az erdőtörvény is megkivánja, melynek kedvező eredménye Komárom vármegye erdőgazdaságánál máris jelentékeny.
Az erdőhasználatra nézve meg kell különböztetnünk az erdőtörvény megalkotása előtti időt, az azután következőtől. Amabban egész 1848-ig, illetőleg 224az úrbéri viszony megszüntéig, az erdők használata igen korlátolt volt, s főleg a legeltetés, makkoltatás útján nyerhető jövedelemre, a nem nagy kivitellel szemben, inkább csak a helyi tüzelésre és építkezésre szükséges fa vágatására szorítkozott. A fával való kereskedés a vizi utak fővonalain is, nem annyira jövedelmet, mint tatárosan letarolt erdők újból való erdősítésének gondját és költségét eredményezte. A mióta azonban az erdők használatát országszerte ellenőrzik: csakis a tartamosság elve és oly gazdasági üzem szerint kezelhetők az erdők, a mint azt a törvény előírja. Ma már csak azoknak az erdőknek a fenmaradása kétes, a melyek egyes kisebb magánbirtokosok kezén vannak, s talajuk másnemű gazdasági mívelésre is állandóan alkalmas.
Az erdőgazdaságra befolyással levő csapadékmennyiség a komáromi észlelési helynél több évi észlelési átlagban 485 mm. A maximális léghőmérsék 32.7; minimális 14.5; átlagos 10 Celsius fokot tesz.
A törvényhatóság erdőségei a nyugati csoportba tartoznak, s magassági viszonyaik ezek: Az összes erdőterület 80%-a középhegységen (200–600 méter magasságban) tenyészik és 47751.51 kat. holdra rúg. Síkságra, dombos vidékre és előhegységre (200 méter magasságig) az összes erdőterület 20%-a jut és ez 11937.88 kat. hold.
Komárom vármegyénél az erdőmívelési és kezelési költségek, melyek a kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál, az erdők bruttójövedelméből levonattak, legalsó és legmagasabb tétele, évenként és holdanként, minden holdra számítva 8 fillértől 34 fillérig, az erdészeti személyzet fizetésének e legalsó és legmagasabb tétele pedig, ugyancsak évenként és holdanként számítva, 2 kor. 10 fillértől, 3 kor. 28 fillérig váltakozik.
Állatnemek szerint átszámítva, esik Komárom vármegyében az összes 59689.39 kat. hold területű erdőre, valamint az 53.042 kat. hold legelőre szarvasmarha 44.860; ló 25.730; szamár és öszvér 585; sertés 39.497; juh és birka 60.317; kecske 803; összesen 171.822 állat. Átszámított marhaállomány összesen 71.354. Egy kat. holdra esik tehát 1.35 darab marha.
Habár a faárak nagyon váltakozók, a középárat, a hivatalos statisztika, Komárom városára nézve, ekként mutatja ki. Egy űrköbméter tüzi fenyőhasábfa piaczi ára 5 koronától 6 K 30 f.; a cser- vagy nyír tüzi hasábfa 7 K 30 f.-től 8 K 30 f.; a bükk vagy gyertyán tüzi hasábfa 7 K 30 f.-től 8 K 10 f.; a tölgy, kőris, juhar, szíl tüzi hasábfa 5 K 4 f.-től 6 K 40 f.; a lágy lomblevelű tüzi hasábfa 4 K-tól 6 K; egy tömörköbméter gömbölyű épületi és műszer fenyőfa 18 K-tól 28 K; egy tkm. tölgy, kőris, szíl vagy juhar, gömbölyű épületi és műszerfa 32 K-tól 36 K; egy tkm. bükk, gömbölyű épületi és műszerfa 24 K-tól 30 K; egy tkm. fürészelt fenyőfaárú 30 K-tól 44 K; egy tkm. tölgy, kőris, szíl vagy juhar, fűrészelt faáru 64 K-tól 90 K-ig; egy tkm. fűrészelt bükk faáru 48 K-tól 60 K-ig váltakozik.
Komárom vármegyében az erdőgazdaság értékesitésére nagyfontosságu tényező a közlekedési viszonyok szerfölött kedvező volta. A vármegyét átszeli a m. kir. államvasutak budapest–győr–bécsi fővonala, melybe Újszőnynél a déli vasút komárom–székesfehérvári vonala, Almás-Füzítőnél az esztergomi h. é. vasút torkollik. Ezenkívül metszi a vármegye északkeleti részét a m. kir. államvasutak budapest–pozsony–bécsi fővonala is. A közlekedés természetes főerei, a folyóvizek, víziutak. A Duna mintegy 60 km. hosszuságban hasítja a vármegyét nyugatkeleti irányban s Komáromnál magába veszi az érsekújvári, vagy Kisdunát, mely Gútától kezdve, a hol a Vág ömlik bele, a Vág-Duna nevet viseli. Közvetetlenül Komárom város fölött ömlik a Dunába a Nyitra-folyó; ez ismét a Zsitvát veszi magába, melynek egyik ága azonban közvetlenül a Dunába ömlik.
A vármegye területén levő 59.675.19 kat. hold erdőterület, járások szerint így oszlik meg:
1. A tatai járásban, talajminőség szerint, véderdő 856.94; futóhomokon álló erdő 714.00; feltétlen erdőtalajon álló erdő 30.010.11; nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 3723.48; összesen 35.304.53 kat. hold. Fanemek szerint: tölgyerdő 29.222.64; bükk- és más lomberdő 5803.89; fenyőerdő 278.00 k. h. az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó összes erdőterület 22.479.93; a 17. § alá nem tartozó erdő 12.827.60; az erdőbirtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 176.15; terméketlen terület 261.53 k. h.
2252. A gesztesi járásban, talajminőség szerint: véderdő 10.00; futóhomokon álló erdő 1485.62; feltétlen erdőtalajon álló erdő 10.520.99; nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 2480.86; összesen 14.497.47 k. h. Fanemek szerint: tölgyerdő 10.815.45; bükk- és más lomberdő 3326.02; fenyőerdő 356.00; az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó összes erdőterület 9779.97; a 17. § alá nem tartozó erdő 4717.50; az erdőbirtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 127.88; terméketlen terület 97.31 k. h.
3. A csallóközi járásban, talajminőség szerint: feltétlen erdőtalajon álló erdő 1530.93; nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 1238.78; összesen 2769.77 k. h. Fanemek szerint: tölgyerdő 75.00; bükk- és más lomberdő 2694.77 k. h.; az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó összes erdőterület 978.97; a 17. §. alá nem tartozó erdő 1790.80; az erdőbirtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 0.30; terméketlen terület 0.70 k. h.
4. Az udvardi járásban, talajminőség szerint: futóhomokon álló erdő 105.30; feltétlen erdőtalajon álló erdő 3611.00;nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 3387.12; összesen 7103.42 k. h. Fanemek szerint: tölgyerdő 4249.53; bükk- és más lomberdő 2798.09; fenyőerdő 55.80 k. h.; az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó összes erdőterület 3929.75; a 17. § alá nem tartozó erdő 3173.67; az erdőbirtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 23.24; terméketlen terület 81.69 k. h.
Ama községek száma, melyeknek határterületén erdő terül el, és melyeknek határában erdő nem fekszik, az erdőterület nagysága, a szolgalmak fennállása és a tulajdonos jogi minősége szerint csoportosítva, a következő: A vármegyében 93 község van; ezeknek a területén 80 községnél van erdő, 13 községnél nincs erdő. 5001-től 10.000 kat. holdig terjedő erdő 1 község határán van. 1001-től 5000 holdig terjedő erdő 17 község határán; 1-től 1000 k. h.-ig terjedő erdő 4 község határán. Ezek közül állami erdő 3 község határában; községi 6 község határában; egyházi testületek tulajdona 18 község határában; hitbizományi erdő 18 község határában; közbirtokossági erdő 16 község határában; részvénytársulati erdő 1 község határában; az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó erdő 46 község határában van, magántulajdont képező erdő pedig 52 község határában.
A kimutatott erdőterületekből rendszeresen üzemtervek szerint kezelnek 63 erdőbirtokot 26137.56 k. holdon. Ebből az erdőbirtokból a tulajdonos jogi minősége szerint állami 2617.64 k. h.; törvényhatósági és községi erdő 60.66 k. h.; egyházi testületek és személyeké 7902.23 k. h.; hitbizományi 12621.14 k. h.; közbirtokosság 2866.83 k. h. Az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó összes erdő 26.068.50 k. h.; a 17. § alá nem tartozó magánerdő 69.06 k. h. Van ezenkívül jóváhagyott ideigl. gazdasági tervek szerint kezelt erdőterület 11, mely 13249.76 k. holdat tesz. Ezekből törvényhatósági és községi erdő 4.62 k. h.; egyházi 4.92 k. h.; hitbizományi 12819.62 k. h.; közbirtokossági 420.60; az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó összes erdő 13249.76 k. h.
Az erdőtörvény 23. §-a alapján a győri m. kir. erdőfelügyelőséghez beosztott Komárom vármegye területén az állami erdőknél egy hivatalból kinevezett erdőtisz gyakorolja a felügyeletet. Van ezen kívül a vármegye területén alkalmazva az egyházi jellegű erdőknél 2, a hitbizományiaknál 12, a törvény 17. §-a alá nem tartozó erdőknél 2 erdőtiszt. A felesketett erdőtisztek száma összesen 17. A felesketett erdőőrök száma az állami erdőknél nyolcz, a törvényhatósági és községi erdőknél kettő, egyházi területek erdeinél 18, hitbizományi erdőknél 53, közbirtokossági erdőknél 11, összesen 92. A 17. § alá nem tartozó erdőknél 53 erdőőr.
A vármegye területén két 10.000 holdon felüli erdőbirtokos van. 500 holdon felüli erdőbirtokos egy, 1000 holdon felüli erdőbirtokos négy.
Komárom vármegyében az utolsó évben teritékre került 189 szarvas, 115 dámvad, 101 őz, 78 vaddisznó, 9309 mezei nyúl, üregi nyúl, 1 császármadár, 485 fáczán, 6779 fogoly, 2911 fürj, 145 haris, 162 vadlúd, 1157 vadkacsa, 186 szárcsa, 422 túzok és darú, 217 vadgalamb, 80 rigó, 143 különféle szárnyas, összesen tehát 22.838 darab. Ezenkívül 11 borz, 9 vidra, 11 vadmacska, 355 róka, 21 nyest, 125 görény, 202 menyét, 118 különféle emlős, 131 sas és keselyű, 1113 sólyom, kánya, ölyv és vércse, 306 bagoly, 5871 varjú és szarka, 192 különféle szárnyas, 378 kóbor eb és macska. Összesen tehát 8843 darab.
