Nagyobb gazdaságok.
Nagyobb gazdaságok.
Az alábbiakban adjuk az egyes vidékek nagyobb gazdaságai egy részének leírását.
Baranyai Géza gazdasági Kurtakeszin. Összterület 2350 m. h. Ebből kert és beltelek 24, szántóföld 1500, kaszáló 300, legelő 300, erdő 200 és szőlő 18 m. h. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Dohány 25 k. holdon. Lóállomány 20 angol félvér, marhaállomány 210, ezek közül 86 jármos ökör, 68 gulyabeli, és 52 tehén, nyugati faj. Merino-juhtenyésztés, állomány 1200 darab. Sertéstenyésztés kicsiben, kisjenői faj. Tejtermelés napi 350 liter, Komárom számára. Méhészet: 120 család, Dzierzon- és Mayer-kaptárakkal, Németország számára. A szőlőtelepen túlnyomó a rizling és a burgundi. Gyümölcstermelés 8 m. holdon, vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–240 fil., nőknél 80–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 kor.
Bathó Bálint örökösei birtoka Csúzon. Összterület 586 k. h. Ebből kert és beltelek 4 3/4, szántóföld 482, kaszáló 20, legelő 28 1/4, erdő 40 1/3, szőlő 1, használhatatlan 10 1/2 k. h. A gazdasági és üzemrendszer nyolczas, hatos és négyes vetőforgó. Lóállomány 15 félvér, marhaállomány 92 darab, ebből igás 44, gulyabeli 21, tehén 11, hizlalás 16 darabbal és egy bika, faj: simmenthali. Merino-juhtenyésztés 388 drb., mangalicza-sertéstenyésztés 35 drb. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80–200 fillér, nőknél 80–120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 16–20 korona.
Özv. Burány Jánosné birtoka Virt pusztán. Ide tartozik a kavai birtokrész is. Összterület 590 m. h. Ebből kert és beltelek 10, kaszáló 40, szőlő 8 m. h., a többi pedig szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Különleges termelési ág a spárga, mely két kat. holdon termeltetik és Bécs és Budapest piaczaira kerül. Kiváló minőségű dohány, 16 kat. holdon, mely az itteni Pyber-félével együtt az egész körzetben a legszebb és a legmagasabb árban fizettetik. Lóállomány 9 arabs. Marhaállomány 72 drb. nyugati faj, a jármos ökrök kétharmada erdélyi faj. A hg. Pálffy-féle hitbizomány, Pyber Valéria és Baranyay Géza birtokosokkal együtt 130 kat. holdnyi tógazdaság, ponty- és süllő-tenyésztéssel, melyet a tatai Eszterházy-uradalom bérel. A szőlőtelepen a kadarka, az olasz rizling, oporto, kövidinka és egyéb csemegefajok vannak leginkább képviselve. Gyümölcskertészet kb. 1200 különféle nemes gyümölcsfával. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–180 fil., nőknél 6–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14–18 kor.
Darányi Ignácz gazdasága Duna-Újfalun. A birtok Dunaujfalu és Keszegfalva határában van. Összes területe 2654 kat. hold. Azelőtt a gróf Nádasdy Ferenczé volt. Ezen kívül Pest és Fejérvármegyében van körülbelül 2000 holdnyi birtoka. Kert és beltelek 14 hold; szántóföld 1547 1/4 hold; kaszáló 492 1/3; legelő 314 1/3; erdő 59 1/3; szőlő 16 1/2; nádas 51; használhatatlan 159 hold. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Főként gabonát és takarmányt termel; különleges termény a repcze kb. 50 holdon. Lóállomány összesen 26 drb: igás 17, muraközi kancza; urasági és tiszti kocsiló 9 drb, magas angol vérű; mén 1 drb. Shyre, importált angol hidegvérű, neve Minotaurus. Szarvasmarhaállomány 560 drb, jármos ökör 112 drb, magyar és nyugati faj; tehén 100 drb, bonyhádi, simmenthali; tinó 165 drb, üsző 80 drb, gulyabeli 85 drb, mind nyugati; 3 tenyészbika, simmenthali faj. Juh összesen 610 drb van; hús merinó; s 10 drb rambouillet tenyészkos. Sertés 102 drb, 28 kocza, 4 kan. Tejgazdaság 600 liter; Komáromba szállítják. A halászat bérbe van adva. Erdőiben főleg jegenye, fűz- és akáczfa van; a házi és gazdasági szükségletekre használják; 16 holdas szőlejében fehér bakar, olasz rizling, slankamenka, mustos fehér, borszőlőt és Chasselas, muskatály csemegeszőlőket termel. Konyhakertészet eladásra nincs; gyümölcsöt kb. 50 holdon termel, almát, körtét stb. A fiatal gyümölcsös idei (1907. évi) első termését 1000 koronáért adták el. Téglát a maga használatára éget. Két drb 8 lóerejű gőzcséplőgépje van. A munkaerőt a környékbeli falvakban szerzi. Napszámár férfiaknál 1 kor.-tól 3-ig, nőknél 80 fil.-től 1.80 fillérig. Földhaszonbér a vidéken kicsiben átlag 30 kor., nagyban 22 kor.
Gróf Esterházy Ferencz birtoka Naszályon. Ide tartozik a billegi, grébicsi és miklóspusztai birtok is. Bérlő: Csetke Béla. Összterület 4000 m. h. Ebből kert és beltelek 30 m. h., kaszáló 400, legelő 400, erdő 60, szőlő 2 m.h. a többi szántó. A bérlő ötös vetőforgóban gazdálkodik. Kereskedelmi magvakat is termel, de csak a saját szükségletére. 240–250 holdon burgonyát termel a saját szeszgyára számára, mely napi hét hl. kontingensre van felszerelve. A lóállomány 50 félvér, szarvasmarha-tenyésztés magyar, továbbá simmenthali és bonyhádi keresztezés. Állomány: 144 magyar jármos ökör, 50 nyugati fajú tehén, 80 gulyabeli magyar tinó, 160 tarka tinó, évi hizlalás 200 drb. Sertéstenyésztés: mangalicza, 21250 kocza és szaporulata. Tejgazdaság, napi termelés kb. 200 liter, melynek feleslegét helyben adják el. A munkaerőt Mocsáról s Liptó és Trencsén vármegyékből szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100–240 fil., nőknél 80–160 fil., az átlagos földhaszonbér e vidéken magyar holdanként 14 kor.
Gróf Esterházy Ferencz kocsi uradalma. Bérlő: Mihályi Ignácz. Összterület 5500 m. h. a makki pusztával együtt, mely gróf Esterházy Miklós Móricz tulajdona. Ezenkívül saját birtoka van. Kömlődön és Csepen 1800 m. hold. Kert és beltelek 24, kaszáló 360, legelő 900, erdő 27, szőlő 9 m. h., a többi pedig szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Nagy lótenyésztés Fruioso-Nonius keverék, állomány 70 drb. Nagy marhatenyésztés, állomány 500-on felül. Ebből jármos, nagyrészt magyar faj: 250, gulyabeli 300, simmenthali tehén 30 darab, növendékmarha 35, Rambouillette-juhtenyésztés, állomány 2500 darab. Mangalicza sertéstenyésztés 250 drb koczával. Méhészet 30 kaptárral. A szőlőtelep leginkább mézes, sárfehér, ezerjó- és csemegefajokból áll. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–200 fil., nőknél 60–120 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként.
Gróf Esterházy Miklós Móricz ászári gazdasága. Itteni összterület 1254 1/2 m. h. Ebből kert és beltelek 3 1/2, szántóföld 897, kaszáló 76 3/4, legelő 155, erdő 83 1/4, szőlő 100 és használhatatlan 26 3/4 m.h. Haszonbérbe adva. A gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Angol telivér lótenyésztés, állomány 70–100 darab és azonkívül 18 igás, muraközi és ardennei keresztezés. Marhaállomány 16 magyar jármos ökör és 240 simmenthali tehén és szaporulata. A napi tejtermelés 100 liter, Kisbér piacza számára. A 100 holdas szőlőtelepen vörös és fehér hazai bor- és csemegefajok. Gazdasági ipar két vizi malom, hengerszékkel; az egyik motorral is be van rendezve. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak férfiaknál 120–200 fil., nőknél 80–120 fil., az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor. m. holdanként.
Gróf Esterházy Miklós Móricz gesztesi uradalma, melyhez az Ászár, Bokod, Császár, Gesztes, Kethely, Nagyigmánd, Oroszlány, Szák és Szend községek határában fekvő birtokrészek tartoznak. Összterület e vármegyében 25.493 k. h. Ebből kert 36, kaszáló 1058, legelő 1514, erdő 15.327, szőlő 58, nádas 110, adómentes 282 k. h. és a többi 7108 k. h. szántóföld. A tulajdonos négyes rendszerű váltógazdaságot folytat. Angol félvér lótenyésztés. Van itt egy angol telivérmén, két pónimén, nyolcz igás, 75 ménesbeli és ebben 22 anyakancza. Szarvasmarhatenyésztés megszünt. Az igásökrök pótlására magyar tinók vásároltatnak évenként, melyekből a selejtesek – évenként kb. 30 db. – meghízlalva eladatnak. Állandó létszám kb. 150 db, melyek gulyán neveltetnek. Erdészeti üzem: 100 éves forda, termékek: tüzi-, épület- és szerszámfa. Az erdő Puszta-Majkon és a császári síkföldön házi kezelésben van. A borászat kizárólag jó fajtájú borszőlőkre terjed ki. A gazdaság ipart két kőre járó vizimalom képviseli. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100–200 fil., nőknél 80–150 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként kb. 15 kor.
Gróf Esterházy Móricz örökösei uradalma, Dadon. Ide tartoznak a kecskédi és környei részek is. Bérlő Szántó Lajos. Összterület 5000 m. h. Ebből kert és beltelek 52, szántóföld 3700, kaszáló 400, legelő 900 és erdő 25 m. h. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Kereskedelmi magvakat is termel, nevezetesen lóherét 150, és baltaczimet is 150 m. holdon. Burgonyatermelés 250 m. holdon, a burgonyakeményítő gyárak és a budapesti piacz számára. Lóállomány 30 angol félvér, marhaállomány 760 db, ebből igás 250, tinó, melynek fele magyar, fele pedig bonyhádi faj: 300, és 10 tehén. Ezenkivül hizlalás alatt áll 200 darab. Rambouillette-keresztezésű juhtenyésztés, állomány 3000, mangalicza sertéstenyésztés 1000 darab. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 180–300 fil., nőknél 80–200 fil. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 15–18 kor. m. holdanként.
Fejérváry Géza uradalma Nagykeszin. Ide tartoznak még a nemesócsai és ekeli birtokok is. Összterület 3400 m. h. Ebből kert és beltelek 23, kaszáló 400, legelő 160, erdő 35 m. h., szőlő Somlyón 18, Ekelen 4 k. h., nádas 36 k. h., melynek termékét a pozsonyi nádgyárban értékesíti. A tulajdonos okszerű szabad gazdálkodást folytat. Van czukorrépatermelés 150 m. holdon az ácsi, és len 50 m. holdon a tanyi gyár számára. Lóállomány 24 vegyes faj, marhaállomány kb. 400, ebből jármos ökör 160, gulyabeli 180, tehén 60, bika 5, simmenthali keverék. Juhállomány 800 rambouillette, húskosokkal keresztezve, sertésállomány 500 szalontai kondor. A tejgazdaság napi 350 liter tejét részben borjunevelésre használják fel és csak a fenmaradót értékesítik. Az ekeli szőlőben leginkább csemegeszőlőt termel. A munkaerőt helyben és Felsőmagyarországon szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–240 fil., nőknél 70–160 fil.
Gróf Gyürky Viktorné uradalma Ószőnyben. Ide tartoznak még az izsai, neszmélyi és a komáromi határbeli birtokok. Összterület e vármegyében 7200 m. h. Ebből kert és beltelek 20 2/3, szántó 5919, kaszáló 253, legelő 1236 2/3, erdő 701, szőlő 25, nádas és használhatatlan, melynek legnagyobb részét azonban a Duna teszi, 963 k. h. A birtokot nagyrészt hatos vetőforgóban kezelik. Különleges termelési ágként a czukorrépa szerepel, az ácsi gyár számára, 250 m. holdon. A lótenyésztés félvér angol, és lipiczai-arabs keverék, a ménes 50 darabból áll, 16 anyakanczával. Jármos ökör 260 magyar faj. A tenyésztés telivér és félvér simmenthali és inthali, de van 160 darabból álló fehér gulya is. A tehénállomány 125 és annak szaporulata. Évenként 70–80 darab kerül hizlalásra. Merino-juhtenyésztés, állomány 6000 drb. Van tejgazdaság, mely napi 700 litert produkál Budapest és Komárom számára. Az erdészet nagyobb része 25 éves akáczos, termékei: szerszámfa. A szőlő főfajai az ezerjó, mézes fehér, piros dinka, rizling, szlankamenka, nagy burgundi. Van gyümölcstermelés is, kb. 600 alma és körtefa. A gyümölcsöt Komáromban értékesítik. A gazdasági ipart téglagyár képviseli. A munkaerőt a vidékről szerzik. Napszámárak férfiaknál 120–260 fil,, nőknél 80–180 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16–20 kor.
Hadban I.
Hamdani Semry I.
Kohailan III.
Siglavy V.
O’Bayan törzsmén.
O’Bayan V.
Shagya XIV.
Shagya XV.
221Hikisch Károly birtoka Izsapon. Ide tartozik még a nagymegyeri rész is. Összterület 935 m. h. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 760, kaszáló 80, erdő 10, szőlő 15, legelő 30, Csilizpatak és csatornák 20 m. h. A birtok egy része hatos vetőforgóban kezeltetik, a többinél a trágyásba jön a takarmány, utána az őszi, azután a kapás és a tavaszi. Lent is termel, 50 holdon, a tanyi gyár számára. Lóállomány 12 drb vegyes. Marhaállomány 130, ebből igás ökör 40, gulyabeli 60 és tehén 30, pinzgaui és simmenthali keresztezés. Napi tejtermelés 100–150 liter között, mely vajnak feldolgozva, a budapesti piaczra kerül. A szőlőtelepen főfajok: szlankamenka, fehér bakar, szerémi zöld, olasz rizling, sárga muskotály, furmint, mézes fehér és ezerjó. A munkaerőt a környéken szerzi, a kisegítő munkásokat azonban Felsőmagyarországból. Napszámárak a férfiaknál 60–200 fil., nőknél 80–120 fil. Télen női munkást nem használ. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12–14 kor.
Jaross István birtoka Csehin. Összterület 772 k.h. Ebből szántóföld 402, kaszáló 27, erdő 284, szőlő 1 1/4 k. h., a többi befásított legelőterület. A gazdasági és üzemrendszer 12-es és hetes vetőforgó. Lóállomány 12 angol félvér és 18 csikó. A marhaállomány mürzthali borzderes, mely 60–70 között változik. Finom posztógyapjas juhtenyésztés, a hires Jaross Károly-féle tenyészetnek a továbbfejlesztésével. Állomány 600. Sertéstenyésztés kicsiben. Erdészet 30 éves fordával, termék tüzifa. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80–200 fill., nőknél 60–100 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14 koronától feljebb.
Jaross Vilmos birtoka Koltán. Ide tartoznak még puszta Károlyhalom és Gyüki is. Összterület 1303 m. h. Ebből kert és beltelek 17, kaszáló és legelő 60, erdő 200, szőlő 18 m. h., a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes és hatos vetőforgó. A gazdaság marhatenyésztésre, tehenészetre, borjunevelésre, bikanevelésre és tejgazdaságra és marhahizlalásra van alapítva, a lótenyésztés nagyobb hintós és hátaslovakra. Faj: angol félvér, állomány 16 kancza és 18 csikó. Marhatenyésztés bonyhádi–simmenthali keresztezés, 60 tehén és szaporulata és 56 nyugati és magyar jármos ökör. A tejtermelés napi 120–200 liter, Budapest számára. Az erdészeti üzem 30 éves fordára van osztva, a termékek szerszám- és tüzifa. A szőlőtelepen túlnyomó a százszorszép és a rizling. A gazdasági ipart egy 30 lóerejű benzinmotoros műmalom képviseli. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–240 fil., nőknél 60–130 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16–20 kor. és az adók.
Karcsay László birtoka Nagylélen. Összterület 560 m. h. Ebből kert és beltelek 12, kaszáló és legelő 82, erdő 37, szőlő 8, a többi szántó. A tulajdonos okszerű szabadgazdálkodást folytat. Czukorrépát 50 m. holdon termel, a diószegi czukorgyár számára, lent pedig 35 m. holdon, a nagytanyai lengyár számára. Lóállomány 9 félvér. Marhatenyésztés, simmenthali félvér, állomány 24 jármos ökör, 65 gulyabeli, 20 tehén. Juhtenyésztés electoral negretti, állomány 250 anya és szaporulata. Sertéstenyésztés mangalicza-faj, állomány 12 kocza és szaporulata. A szőlőtelepen olasz rizling, ezerjó, mézes fehér és csemegefajok. A munkaerőt Gútáról és Aranyosról szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–240 fil., nőknél 60–130 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként.
Kézdi-Vásárhelyi Imre birtoka Szomoron. Összterület 600 k. h. Ebből kert és beltelek 10 m. h. kaszáló 20, legelő 30, erdő 20, szőlő 2 m. h., a többi szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Félvér lótenyésztése van, a saját szükségletére. Marhaállománya 20 igásökör, 12 tehén és annak szaporulata, mindannyi vöröstarka. 200 angol húsjuh. A sertésállomány 12 yorkshirei és berkshirei keresztezésű anyasertés és szaporulata. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100–240 fil., nőknél 80–120 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 28 kor.
A klosterneuburgi ágostonos kanonokrend dunaalmási gazdasága. Ide tartoznak még a neszmélyi, ószőnyi és naszályi részek is. Összterület 4000 k. h. Ebből szántóföld 2470, kaszáló 47, erdő 1200, szőlő 36, a többi pedig kert és beltelek, legelő és használhatatlan. A gazdasági és üzemrendszer négyes és ötes vetőforgó. Kereskedelmi magvak: luczerna 23 és baltaczím 174 k. holdon. Lóállomány 50 félvér, marhaállomány közel 400 darab, ebből magyar bika 1, simmenthali 4, fehér igás ökör 153, nyugati fajtehén 27, borjú 181, magyar fajú tehén 62. Negretti juhtenyésztés: 2086 darab. Dunai halászat Ószőnyől le egész Radványig. A tejgazdaság csak most kezdődött. A szőlőn kívül kb. 60 k. h. gyümölcsös. A gazdasági ipart egy vizi műmalom képviseli, négy aczél- és két kőhengerre. A munkaerőt Neszmélyen szerzik. Napszámárak: férfiaknál 100–200 fil., nőknél 70–120 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Kürthy István gazdasága Koltán. Összterület 750 m. h. Ebből kert és beltelek 11, kaszáló és legelő 20, erdő 100, szőlő 2 m. h. a többi pedig szántó. A gazdasági és üzemrendszer hatos vetőforgó. Lóállomány 34; angol félvér tenyésztés. Marhaállomány: jármos ökör 28, igásló 10, tehén 30 és szaporulata, vasmegyei tájfajta, simmenthalival keresztezve. Napi 200 liter tejtermés Budapest számára. Erdészet 30 éves fordával. 7 holdon vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi.
Lóránt Leo utódai apáczaszakállasi uradalma. Összterület 3570 m. h. Ebből kert és beltelek 17, kaszáló 70, mesterséges legelő 160, szőlő 2 m. h., a többi szántó. A tulajdonos okszerű szabadgazdálkodást folytat. Lóállomány 55 darab muraközi keverék. Marhaállomány 500, ebből jármos ökör 160, gulyabeli 250, hizlalás alatt 90, az irány nyugati faj. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–160 fil., nőknél 60–120 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16–24 kor.
Majnik Béla és neje Konkoly-Thege Juliska birtoka Ógyallán, Szeszélyes pusztán. Összterület 650 m. h. Ebből kert és beltelek 10 m. h., mely nagyrészt fenyves; szántó 490, kaszáló és legelő 140, szőlő 10 m. h. Az üzemrendszer négyes vetőforgó. Dohánytermelés 20 k. holdon. Lóállomány 8 félvér, szarvasmarha-állomány 85 darab, ebből igás 32, a többi tehén és növendékmarha. Faj: magyar és nyugati. Sertésállomány 150 kisjenői. Tejgazdaság napi 120 liter termeléssel, Budapest számára. Méhészet 60 kaptárral. A szőlőben túlnyomó 222a rizling és a csemege-szőlő. 600 gyümölcsfa, melyeknek a száma ezerre emeltetik fel. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–300 fil., nőknél 70–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 koronára tehető.
Metternich-Sándor herczegasszony uradalma Puszta-Gyarmaton. Ide tartozik a gyermelyi rész is. Összterület e vármegyében 6200 k. h. Ebből kert és beltelek 53 k. h., szántóföld 1672, kaszáló 28, erdő 4500 és szőlő 17 k. h. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Kereskedelmi magként 20 k. holdon bükkönyt termelnek. 180 k. holdon burgonyát és 110 k. holdon tengerit termelnek a hét hl. napi termelésre berendezett szeszgyáruk számára. Kiváló lótenyésztés, mely angol félvérre és Percheron-keresztezésre terjed ki. A ménes 180 darabból áll és ebből 38 anyakancza. A marhaállomány magyar és vöröstarka vegyesen, 154 darab, melyből 84 jármos ökör, 70 pedig hizlalás alatt áll. Merino negretti juhtenyésztés, állomány 1100 drb. 580 k. holdnyi vadaskert. Erdészet 60 éves fordával, termékek tüzi-, szerszám- és épületfa. A szőlőtelepen a mézes, olasz rizling, sárfehér és vörös dinka túlnyomó. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszámárak férfiaknál 90–280 fil., a nőknél 60–220 fil. Érdekes újításként felemlítjük, hogy az uradalom a nagyobb és a cséplési munkákat nem napszámban, hanem óraszám fizeti és ez a rendszer itt nagyon jól bevált. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 kor. m. holdanként.
Nagy Antal birtoka Nemesócsán. Ide tartozik az ekeli birtok is. Összterület 650 k. h. Ebből kert és beltelek 8, kaszáló 80, legelő 40, erdő 2, szőlő 1. m. h., a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes és hatos vetőforgó. A birtokos 18. k. holdon czukorrépát és 20 k. holdon kendernek való orosz lent termeszt. Lóállomány 6 vegyes, jármos ökör 28, tehén 8 és 25 növendékmarha, magyar faj. 450 darab merino-juh, sertéstenyésztés 25 mangalicza kocza és szaporulata. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 120–200 fil., nőknél 80–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 20 kor.
A pannonhalmi főapátság füssi gazdasága. Ide tartoznak a kolosnémai, a kis- és nagykeszi birtokrészek is. Összterület 2742 k. h. és a Nagydunából 404 k. h. Kert és beltelek 15 1/2, szántóföld 1050 1/3, kaszáló 525, legelő 372, erdő 566, szőlő 2, Duna 404, nádas 41 1/4 és használhatatlan 146 1/3 k. h. A gazdasági és üzemrendszer az egyes birtokrészeken a következőleg váltakozik: a füss-némai birtokon egy hármas, két négyes és egy ötös vetőforgó, egyesítve 652 m. holdon. A ronkai tagbirtokon hatos vetőforgó. Kiskeszin szintén hatos, Nagykeszin pedig ötös. Kulcsodon nyolczas vetőforgó, kilenczessel váltakozva, másutt a norfolki négyes vetőforgó. Kereskedelmi magvak bükköny és lóheremag, melyek azonban nem mindig kerülnek eladásra. Len 40 hold körül a tanyi gyár számára. Lótenyésztés angol félvér, az állomány 1 mén, 16 anyakancza és szaporulata továbbá 14 igás ló. Marhatenyésztés berni és bonyhádi. Állomány 2 bika, 70 tehén és szaporulata, 90 jármosökör és 60 hízómarha. Juhtenyésztés merino, rambouillette-kosokkal keresztezve, állomány 1000 darab. Setéstenyésztés mangalicza, melyben azonban még berkshieri vér is van, 50 anyakocza és szaporulata. A napi tejtermelés 200 liter, melynek feléből a közeli piaczok számára vaj készül. Erdészet 40 éves fordával, termékek puha hasábfa, épületfa és haszonfa. Gyümölcskertészet is van és pedig a karomi gyümölcsös 7 k. h., a ronkai faiskola egy k. h.-nál nagyobb, a töltésnél szintén egy k. h. faiskola. Túlnyomóan ranette-almák, őszi és téli körte. Évenként kb. 800 kor. értékű kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80–160 fil., nőknél 60–100 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor.
A pannonhalmi főapátság birtoka Mocsán. Ide tartozik a tömörd-pusztai birtok is. Összterület 3168 m. h. Ebből kert és beltelek 23, kaszáló és legelő 180, erdő 80, szőlő 9 m. h. és a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer nyolczas és tizenkettes vetőforgó. A lóállomány 11 angol félvér. A marhaállomány kb. 550, ebből magyar jármos ökör 140, magyar és félvér simmenthali növendékmarha 400, tehén 10 és egy bika. Juhállomány 1000 drb angol húsjuh. Sertésállomány 100 drb. mangalicza. A szőlőtelepen a rizling és a csemegechasselas fajok dominálnak. A munkaerőt a vidékről szerzik. Napszámárak: férfiaknál 100–200 fil., nőknél 80–160 fil. Az átlagos földhaszonbér 16–20 kor. m. holdanként.
Péterházi Steiner Mihály birtoka. Ide tartozik Ógyalla és a csúzi Péterháza pusztai birtok is. Összterület 1800 m. h. Ebből kert és beltelek 7 m. h., kaszáló 30, erdő 50 m. h., a többi szántó. A tulajdonos okszerű szabadgazdálkodást folytat. Angol félvér lótenyésztés. Állomány 40 darab. 80 vegyes igásökör, 12 nyugati fajú tehén, kb. 100 nyugati fajú növendékmarha. Évenként kb. 70 darab kerül hizlalás alá. 800 darab rambouillette juh. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–200 fil., nőknél 80–140 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 kor.
Posztóczky Károly erdőtagyosi birtoka. Összterület 700 m. h. Ebből kert és beltelek 30, szántó 600, erdő 20, szőlő 4 m. h., a többi kaszáló. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. A lóállomány 12 drb. félvér, marhaállomány 93 drb, ebből jármos ökör 30, tehén 13 és növendékmarha 50 darab, vöröstarka. A tejtermékből naponta 50–60 litert tejszín és vaj alakban értékesítenek Tatán. A szőlő mellett egy hold fiatal gyümölcsös is van. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 80–200 fil., nőknél 60–120 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 kor.
Özv. Szokoly Gyuláné birtoka Kistagyoson. Összterület 666 m. h. Ebből kert és beltelek 30 m. h., a többi pedig szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. A lóállomány 10 félvér. A marhaállomány kb. 135, ebből 100 gulyabeli, simmenthali és bonyhádi keresztezés, a többi magyar jármos ökör. Az uradalom istállói mintaszerű berendezésűek. A munkaerőt Környéről szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–200 fil., a nőknél 100–140 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20–24 kor.
Világhy Gyula birtoka Ószőny, Füzitő pusztán. Összterület 800 m. h. Ebből kert és beltelek 16, kaszáló és legelő 25, szőlő 8 m. h., a többi szántó. A tulajdonos okszerű szabadgazdálkodást folytat. Magtermelés, kereskedelmi magként: lóhere 70 holdon. Czukorrépa az ácsi gyár számára 50 holdon. A lóállomány 20 drb, ezek között három 223angol telivér, a többi félvér. Magyar fajú igás ökrök. Száz félvér simmenthali tehén és szaporulata. Tejtermelés napi 150 liter, egy ószőnyi tejkereskedő számára. Szőlőfajok: ezerjó, olasz rizling, mézes, szlankamenka, muscat lunel, kék kadarka, nagy burgundi, oporto és csemegeszőlő. A munkaerőt a környékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–240 fil., nőknél 80–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nem állapítható meg, mert a föld nagyon különféle és m. holdanként 16 és 30 kor. között váltakozik.
