Gyümölcs.
Gyümölcs.
A gyümölcstermesztésnek Komárom vármegyében tisztes multja van. Takáts Sándor írja, hogy a XIV. században az egész Csallóköz gyümölcsös kerthez hasonlított. Róbert Károly egyik oklevele szerint óriási fákból álló diófaerdők voltak ott. A hódító török, – az ellenség, – megkímélte ezeket az ültetvényeket, de a császári hadak a legszebb gyümölcsösöket feltüzelték vagy elpusztították. Igy tettek 1556-ban többek közt a Kiss Péter deák püspöki kúriáján; síránkozott is a szegény kárvallott: »Gyönyörű kertem, semmiért sem adtam volna.« Jó hírnevét a mult században is megtartotta; 1848-ban írja Fényes Elek, hogy »gyümölcs dolgában szinte áldott ezen megye«. Pedig a gyümölcstermesztésnek itt sok az akadálya. A balparti részen a talaj, a jobbpartin az időjárás. A Csallóközben a gyümölcsfa nem díszlik, hacsak az ú. n. atkát át nem törik, hogy az alatta fekvő földrétegben a gyökerek szétterjedhessenek; a gesztesi járásban pedig, kivált az észak felőli nyilt fekvésben, az erős szelek, levervén virágot, fejlődő gyümölcsöt, bizonytalanná teszik a termelő fáradságát.
A negyvenes években különösen Gúta tűnt ki szilva- és cseresnye-termésével; Keszegfalva a Vágduna, Komárom az öreg Duna szigetén szintén sok és szép gyümölcsöt termesztett. A Csallóközben még Szímő, Nemesócsa, Ekel vidéke, az udvardi járásban Jászfalu, Kolta tűntek ki jó gyümölcseikkel. Az ácsi sárgabaraczk és a kocsi nagy szemű cseresnye már akkor híres volt. A tatai járásban, a székhelyen kívül, a vértesalji községek tűntek ki e téren. A gyümölcstermelés minőségének fokozására nagy hatással volt egyes birtokosok példaadása: Ekelen Pázmány Zsigmond, Koltán Kürthy Lajos, Kisigmándon Ghyczy Ignácz, Kömlődön Sárközy József voltak kiváló gyümölcstermelők. Nagy lendületet adott a gyümölcstermesztésnek a Tatán évenként Miklós napján rendezett gyümölcskiállítás és az 1847-ben Sárközy József indítványára alakult »Tatai gyümölcstenyésztő-társaság«. Tatában az időtájt több jóhírű pomológus is élt: Ranszauer Ferencz, a kinek irodalmi működése is figyelemreméltó, Gremsperger, Kerner, stb. Az ötvenes években Ambrosz János megyefőnök mozdította elő az ügyet, elrendelvén, hogy minden község népiskolája mellett faiskola állíttassék fel, a hol a gyermekek a gyümölcsfa-ültetés és nemesítés iránt oktatást nyerjenek.
Az utolsó statisztikai fölvétel szerint legtöbb gyümölcsfa (171.343) a csallóközi, legkevesebb (67.716) az udvardi járásban találtatott; a tataiban 143.459 s a gesztesiben 113.711 gyümölcsfát olvastak össze. Gyümölcsnemek szerint legtöbb a szilva (168.128), az alma (84.894) és a körte (69.773); meggy és őszibaraczk majdnem egyenlő mennyiségben (55.043 és 56.000) fordult elő; ugyanígy a cseresnye és dió (22.853 és 21.925). Kajszínbaraczk aránylag kevés van (14.690); mandula és gesztenye csak elvétve (2146 és 777). A csallóközi járásban az almát, körtét és szilvát, a gesztesiben a meggyet és kajszinbaraczkot, a tataiban a cseresnyét, őszibaraczkot és diót termesztik nagyobb arányokban. Legnagyobb gyümölcstermelő községek a csallóközi járásban Gúta, hol összesen 112.664 gyümölcsfát olvastak össze és Szímő; a gesztesiben Ács és Ószőny; 193a tataiban Neszmély és Tóváros; az udvardiban Perbete és Naszvad. Az alma-, körte- és szilvatermesztésben Gútáé, a cseresnye-, meggy- és kajszínbaraczk-termesztésben Ácsé, az őszibaraczkban Császáré, dióban Neszmélyé, mandulában Nagyigmándé az elsőség. A termelt gyümölcsöt leginkább helybejövő kofáknak vagy kereskedőknek adják el. Sok község a közelfekvő városok (Érsekújvár, Győr, Komárom, Tata) helyi piaczát keresi fel; a vállalkozóbabk (pl. gútaiak) kocsikon távoli vidékre is elfuvarozzák s pénzért adják, agy gabonáért cserélik be gyümölcstermésüket. Az ácsiak jóhírnevű baraczkjukat rendszerint Bécsben értékesítik.
Az alma ára q-ként 15–16 korona, vagy százanként 5–6 korona; a körtéé q-ként 10–12 korona (zsákja 4–6 korona); a szilváé q-ként, minőség szerint 8–16 korona; a baraczké 24–36 korona; a dióé hl.-ként 8–10 korona. Eladásra szánt szilva aszalásával csak Gútán foglalkoznak.
A vármegyei gyümölcstermesztés jövő fejlesztésére nagy hatással lesz a kisbéri ménesbirtokon fentartott állami faiskola, honnan a nemes gyümölcscsemeték jutányos beszerzése igen meg van könnyítve. Vármegyénk gyümölcsészeti állapotára a Kőszegen székelő fatenyésztési és gyümölcsészeti miniszteri biztos ügyel.
