Homokkötés.
177Homokkötés.
A homokkötés terén az ácsi uradalomé a kezdés dicsősége. Az ácsi és a vele összefüggő herkályi erdőt a XVIII. század végén József császár rendeletére telepítették. 1813 óta a herkályi erdőben az ákácz mellé fenyőt is ültettek. A bábolnai ménesbirtok is a mult század harmadik éveitől kezdve telepítette a futóhomokos részleteken és kavicsos magaslatokon azokat az ültetvényeket, melyek most e táj ékességei. Környe lakossága a mult század 60-as éveiben, közmunkával, mintegy 100 hold homokot kötött meg és Kecskéden is, az értelmes gazdák, az elszórtan mutatkozó homokos részeket, kiki a magáét, fával ülteti be.
Homokkötés czéljából véghezvitt ákácztelepítéssel találkozunk még Udvardon 120 holdon, Naszvadon mintegy 40 holdon, Szentpéteren 100 holdon, Marczelházán közerővel telepített, mintegy 340 holdon, Dunaradványon kb. 300 holdon; a gesztesi járásban: Ószőny, Bokod községekben és Kocson, hol a községi legelők vízmosásos partjait kötötték meg ákáczczal.
A talajjavítások iránt való igazi érdeklődés e vármegyében is a kir. kulturmérnökség megalkotása (1879) után jelentkezett. Közreműködésével nyílt árkokkal való lecsapolást végeztek a kisbéri ménesbirtokon, 1300 holdnyi vadvízes területen; a bábolnai ménesbirtokon, 110 holdnyi posványos nádason; a pannonhalmi főapátság ölbői pusztáján; Bana község területén 200 holdon; a martos-tardoskeddi érdekeltségnél közel 14.000 holdon; az esztergomi herczegprimás bálványszakálasi pusztáján 4000 holdon; az ószőny-dunaalmási érdekeltségnél 559 holdon; Izsapon, Madéréten stb. Alagcsövezést rendeztek be a tatai uradalomban gróf Esterházy Miklós Móricz császári birtokán 200 holdon; a kisbéri állami ménesbirtokon 1225 holdon. Öntözést rendeztek be a bábolnai ménesbirtokon 80 holdon; az esztergomi érseki uradalom bálványszakálasi pusztáján 400 holdon; a tatai uradalomban 300 holdon; Naszvadon és Bagotán ifj. Ordódy Pálnál; Bajcson 920 holdon; Ácson Forster Gézánál, stb. Patakszabályozást Csehiben Jaross Móricznál; Kürtön, Fürön, Csúzon, Neszmélyen stb.
Meg kell még emlékeznünk a Csallóköznek a belvizek és az árvizek ellen való megvédése érdekében tett intézkedésekről, mint szorosan véve szintén telkesítési befektetésekről.
