Munkásviszonyok.

Teljes szövegű keresés

Munkásviszonyok.
Komárom vármegye és város 1900. évi 180.024 főnyi népességéből az őstermelésre 117.379 esett, tehát a népesség zöme, 65%, a földből él. Az őstermelő népességből kereső gazdasági cseléd 7371 (eltartott: 13.196), kereső gazdasági munkás: szakmányos és napszámos 17.389 (eltartott: 21.772) volt; a többi birtokos, bérlő és gazdasági tisztviselő.
A gazdasági éves cselédek bére és konvencziója fölötte változatos a vármegye egyes gazdaságaiban, de végeredményében, értékét tekintve, nagy eltéréseket nem mutat. Készpénz mellett terményeket is kapnak, melyek búzából, rozsból, helyenként árpából és hüvelyesből állanak; e mellett húst vagy szalonnát és sót is kapnak, tüzelőt szintén s 1/2–3/4 hold kapás földben, kis zöldséges kertben is részesűlnek. Tehéntartás ma már ritka helyen van, e helyett tejet kapnak; de sertéstartásuk van. Orvossal, gyógyszerrel a legtöbb helyen ingyen ellátják őket, gyermekeik iskoláztatásáról a legtöbb nagy uradalom gondoskodik; s újabban sok helyütt a lakásviszonyokban is haladás jelezhető. A cselédek átlagban véve, megbízhatók, szorgalmasak; a szociálisták felforgató törekvései józan felfogásukat még nem mételyezték meg.
A szakmány-munkások díjazása e vármegyében oly változatos, hogy részletezésébe itt nem bocsátkozhatunk. A legtöbb mezei munkánál (aratás, cséplés, kukoriczatörés) még a terménydíjazás (rész) dívik; e munkákat ritka helyen fizetik készpénzzel. Ellenben az ápolási munkálatok (tengeri-, répakapálás stb.) készpénzfizetés mellett, néhol konvenczió-pótlással történik.
A napszámosok átlag bére, ellátás nélkül, az utolsó években kb. a következő volt, fillérekben:
Férfi
tavaszszal9577
nyáron154114
őszszel11892
télen8371
évi átlag11288
Vándormunkást más vármegyéből csak néhány nagyobb gazdaság szerződtet. A vármegyében általában elég munkáskéz áll a mezőgazdaság rendelkezésére; sőt a vármegyei munkásközvetítés útján, fölöslegének egy részét másutt kénytelen elhelyezni. A munkások nyáron kapálásra, aratásra, cséplésre, télen földmunkára (Szímő) és gyárakba (Ács, Nagytany) szegődnek el. Némely község lakói előszeretettel vállalkoznak bizonyos specziális munkára; így Kolosnéma gőzhajókon, Kürt távírdai munkáknál. Ószőny és Perbete vasúti munkáknál, Neszmély és almás kőbányákban, Bánhida és Galla kőszénbányában értékesíti munkásfölöslegét.
A kivándorlás e vármegyéből még kisarányú. A csallóközi és udvardi járást nem érintette; a gesztesiben megindult (Szend, Tárkány, Bana); de a 210tataiban, honnan már 15 évvel ezelőtt többen Szlavóniába telepedtek (Szomorról), különösen a bakonyvidéki községekből már nagyobb arányt öltött.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem