Gazdasági ipar.
Gazdasági ipar.
A mezőgazdaság nyersterményeit feldolgozó iparüzemek e vármegyében eléggé elterjedtek. Az iparnak ez az ága különben is figyelemre méltó múltra tekinthet vissza. A komáromvármegyei pataki és dunai malmok valamikor jövedelmes keresetet nyújtottak; a tatatóvárosi csapók gyapjúkészítményeit messze földön szívesen vásárolták. Ma vannak nemcsak önállóan működő gazdasági ipartelepek, hanem a gazdasági üzemmel kapcsolatos iparvállalatok tekintetében is. 1895-ben 49 gazdasági ipart űző gazdaságot írtak össze; ebből 27 a gesztesi, 17 a tatai járásra esett. Ez idő szerint a következő telepekről adhatunk számot:
209A földmívelés nyers terményeit földolgozó iparvállalatok: gőzmalom sok helyütt, így Gútán, Nemesócsán, Udvardon, Kisbéren, Bábolnán, stb.; szeszgyárak Bélapusztán, Vaspusztán, Grébicsen, Dunaalmáson, Gyermelyen; gyümölcsszesz-főzés kisüstben a legtöbb községben; burgonyalisztgyár Bábolnán; burgonyakeményítőgyár Ászáron; czukorgyár Ácson (évi munkateljesítmény kb. 700.000 q); lenkikészítőgyár Nagytanyon, Komáromban.
Az állattenyésztés nyers terményeit feldolgozó telepek: vajgyár Kisbéren; gyapjumosó Tatatóvároson; selyemfonó Komárom-újvárosban; enyvgyár Füzitőn. Erdei termények feldolgozása: faszénégetés a vértesmenti községekben; deszkavágó Tatán, stb. Egyéb, az őstermeléssel kapcsolatos ipartelepek: téglaégetés sok helyütt, leginkább az uradalmakban (legnagyobb és legjobban berendezett telep a gróf Esterházy-féle tatai uradalomé); mészégetés Galla, Gesztes, Oroszlán vidékén stb.; kőszénbánya Gallán; márvány- és kőbányák Tata, Almás, Neszmély, Tardos stb. községekben. A házi ipar ellenben még kevéssé van elterjedve. Sok helyütt dívik ugyan még a saját termesztette kender és len kikészítése és feldolgozása, de a szövő-gyáripar fejlettsége folytán a házi ipar ez ősi ága általában csökkenőben van. Kosárfonással, seprűkötéssel még legtöbben foglalkoznak. Gútán hálót kötnek; Koltán szalmából kötelet és palaczk-hüvelyeket készítenek; Hetényben sok kosarat fonnak.
