Rozs és zab.
Rozs és zab.
A gabonaneműek között sorrendben harmadik a rozs, negyedik a zab. Előbbiből az 1895. évben 16.538 ha (11.53%) és az 1903. évben 18.071 ha (12.02%) volt elvetve; utóbbi alá pedig ugyanez években 15.603 ha (10.88%), illetőleg 15.253 ha (10.15%) terület volt fordítva. A rozs termesztése tehát emelkedőben, a zabé ellenben csökkenőben van. Mindkét kalászos termesztési aránya meghaladja az országos átlagot (rozs: 10.20%, zab 9.38%); de már a dunajobbparti átlagtól (14.79%) a rozs elmarad, viszont a zab, ezét (8.42%) meghaladja. A rozs-átlag termése volt hektáronként szemben az 1896. évben 10.72 q (Dunajobbpart: 12.55 q), az 1903. évben 12.00 q (12.30 q); szalmatermése 20.54 q, átlagos minőségi súlya 71.4 kg. A zab átlag-szemtermelése pedig 1896-ban 11.68 q-ra (Dunajobbpart: 12.75 q) és 1903-ban 11.35 q-ra (13.47 q), szalmatermése 13.63 q-ra rúgott. Átlagos minőségi súlya a vármegye területén 43.7 kg. A vármegyei gazdaságokban leginkább a közönséges magyar rozs van elterjedve: a talaj iránt tanusított csekély igénye a homokosabb vidékeken ezt teszi a kisgazdák fő kenyérterményévé. Szentiván, montagnei és imperiál rozszsal szintén találkozunk. Zabból szintén leginkább a kevés igényű hazai magyar zabféléket vetik; csak nagyobb gazdaságokban találkozunk a külföldi, igényesebb fajtákkal, minő a hopetown, anderbeki, kanadai, stb. Néhány évvel ezelőtt az orsz. növénytermelési kísérleti állomástól nyert maggal Bajcson a duppaui zabot próbálták ki, Bábolnán pedig a sárga leutewitzi zabbal tettek kísérletet; ugyanott a barnhauseni őszi zabot is vették, egy-két évi termelés után azonban felhagytak vele.
A gabonaneműekhez sorolt többi kulturnövény: a kétszeres és köles csak kis területen míveltetnek (az utóbbit inkább csak tarlóvetemény gyanánt). Tönkölyt, tatárkát Komárom vármegyében nem vetnek.
