Az uradalom gazdasági viszonyai. Mezőgazdaság és állattenyésztés.
Az uradalom gazdasági viszonyai. Mezőgazdaság és állattenyésztés.
A gróf Zichy-család divényi koridősbségi (senioralis) uradalom Nógrádmegye 53 községének határában fekszik. Ezek: Zsély, Kürtösújfalu, Balassagyarmat, Mikszáthfalva, Vadkert, Lest, Túrmező, Halászi, Ludány, Bussa, Terény, Nándor, Nagykürtös, Guta, Udvarház, Nemesfalva, Tósár, Lónyabánya, Gergelyfalva. Dabar, Vámosfalva, Málnapatak, Etrefalva, Bzova, Divényoroszi, Kotmány, Madácsi, Ábelfalva, Lentő, Alsótisztás, Nederes, Parlagos, Divényhuta, Óvár, Sülye, Divény, Nagylibercse, Veres, Alsóesztergály, Felsőesztergály, Fűrész, Tóthartyán, Nagylám, Kishalom, Felsősztregova, Szenna, Szentpéter, Száraznyirjes, Erdőszele, Borosznok, Felsőtisztás, Érújfalu, Perényes.
A Nógrád vármegyében fekvő részek összes területe 36,900 k. h. A birtok többi része 3454 k. h. Hont vármegye Abátújfalu, Alsódacsólam, Csáb, Haraszti, Erdőszelestyén és Alsófehérkút községek határában fekszik.
A birtok területe Nógrád vármegyében a következőkép oszlik meg: Szántóföld: 6924; kert: 96; rét: 3151; szőlő: 17; legelő: 7748; erdő: 18,323; adómentes terület: 641 kat. hold. – A Hont vármegyében fekvő 3454 holdból pedig szántóföld: 1015; ker: 10; rét: 307; szőlő: 1; legelő: 487; erdő: 1555; adómentes terület: 79 kat. hold.
A mezőgazdaság házikezelésben van; csak az egyes apróbb, teljesen külön álló, távol fekvő területek vannak bérbeadva. A bérbeadásnál magyarosító és szocziális szempont az irányadó s ezért a bérlők rendesen földmívelő tót parasztok, kikkel 3 évenként köt az uradalom szerződést. Egyedül a gutai 788 hold birtokrész kivétel, melyet 12 évre adtak bérbe.
A házi kezelésben levő területek hat kerületre vannak osztva és pedig zsélyi, illési, lőrinczi, bussai, szalatnyai és divényi gazdasági kerületekre. A kerületeket az uradalmi felügyelő vezetése mellett, intézők kezelik. A birtok tagozott volta és különleges fekvése szerint, minden kerületet külön, önálló terv szerint kezelnek. A mig ugyanis a síkon és délibb fekvésű részeken czukorrépa-termeléssel érhető el igen szép eredmény, addig a homokterületeken és éjszakon burgonya a fő kapásnövény. Viszont azokban a kerületekben, melyekhez a valóban I. oszt. rétek tartoznak, állattenyésztés és nevelés a fő üzemág. Épen ezért, az elmondottak szerint alkalmazkodik kerületenként a vetésforgó is. Mégis, ha szigorúbb meghatározásra van szükség, megállapítható, hogy a gazdálkodás iránya, az állatnevelés és gazdasági hízlalás mellett, főként a czukorrépa és a sör-árpa termelés, négyes, és hatos fordákban. Az uradalom házi-kezelésben levő kultúrterületeit 3–6 év alatt teljes istállótrágyával és a szükséghez képest műtrágyával tartják termőerőben. A gazdaságok a körülményekhez képest 100–150 holdon lóhere, luczerna-és nyulszapuka-magot is termelnek.
A lótenyésztés irányzata csupán azt a czélt szolgálja, hogy az uradalom futó-és igás-ló-szükségletét előállítsa. E czélnak megfelelőleg a könnyű anyagot: »Gidrán« és »Furioso« kanczák után; hasonló állami ménektől nevelnek, míg az igás állományt a saját telivér »Perseron« mének és kanczák után nyerik. A ménesben csupán a csikókat és néhány kiváló anyakanczát tartják. Az uradalom lóállománya összesen 646kb. 130 drb, melyből 22 drbot tiszti fogatokban, 68 drbot pedig igában használnak. A ménes kb. 40 darabból áll.
A szarvasmarha-állomány 1027 drb; járomban 340 drbot használnak, mely czélra nyugati és erdélyi fajta ökröket tartanak. Az ökröket maga neveli az uradalom, a mennyiben részint éves tinókat vásárol Erdélyből, részint a bussai gazdaságban felállított magyar gúlya-tenyészet szolgáltatja a növendékeket. A tarka tinókat szintén éves korban vásárolja az uradalom, még pedig a nógrádmegyei vásárokon s maga neveli tovább. Az állomány 340 drb. ökör, 30 drb. fehér tehén, 527 drb, fehér és tarka gulyabeli. Ezenkívül téli-nyári folytonos hizlalásban áll 130 drb. ökör, részben tarka, részben fehér. A hat hónap alatt kihizlalt göbölyöket mindenkor a wieni vásáron értékesítik.
A juh-állomány 16551 drb. Irányzat: a gyapju-termelés, mely czélra Rambouillettel keresztezett hazai fésűs anyag tenyésztetik. Ebből 136 drb. a kos, és 5250 drb. az anyabirka. Az aránylag nagy juh-állomány tartását a másként ki nem használható nagyterületű hegyi legelők teszik szükségessé. A gyapjútermést mosva, bécsi mázsánként 225 koronáért veszik meg.
Az uradalom összes házilag kezelt szőlő-területe 24 ˝ k. h. Ebből 12 ˝ hold hegyi és 12 hold homoki szőlő. A szőlők kizárólag bortermelésre szolgának és csakis rizlinget és kadarkát termelnek. Az újbort rendesen közvetetlenül szüretről veszik meg, hl.-ként átlag 50 koronáért.
Az uradalom 3 mezei téglaégetőt tart üzemben, de a téglát csakis a saját szükségletére termeli. Ezenkívül bazaltkő- és bányakavics-termeléssel is foglalkozik; sőt a divényi gazdasági kerületben magnezit-telepre akadtak.
Az uradalom jól van felszerelve; van hat teljes cséplőgarniturája, melyek közűl négy 8 lóerős, kettő pedig 6 lóerős.
A munkásokat, a czukorrépa termelés miatt, legnagyobb részben a nyitra- és barsmegyei munkások szolgáltatják, de a mennyire a viszonyok engedik, a környékbeli erőket is felhasználják. Az átlagos férfinapszám 1.20 kor.-tól 2.40-ig, az átlagos női napszám pedig 80 fillértől 1.50 kor.-ig terjed, míg az uradalmi bérletekért kat. holdanként 4 koronától 24 koronáig terjedő bért fizetnek.
* * *
