Nándor, a jelenlegi senior.
Nándor, a jelenlegi senior.
A család jelenlegi seniora és a seniorátusi uradalom birtokosa Nándor gróf, valóságos belső titkos tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze, királyi tárnokmester, a Szent István rend nagykeresztese.
Nándor a család nagylángi ágából származik. György János cs. és kir. kamarás és neje gróf Pálffy csillagkeresztes hölgy második fia, 1829 nov. 16-án Pozsonyban 644született. Jogi tanulmányait részben a pesti, részben a bécsi egyetemen végezte, a mint ez akkoriban a diplomácziai képzettség elnyerésére, a melyre az ifjú gróf törekedett, szükséges volt. A bölcsészeti tanszakban tudori kalapot nyert. Tanulmányai befejeztével azonban nem lépett a diplomácziai pályára, hanem átvette nagyterjedelmű birtokainak kezelését. Gazdasági tanulmányok czéljából nagyobb utazásokat tett külföldön s szerzett tapasztalatait magyar lapokban tette közzé. Az önkényúralom alatt több ízben felszólították, hogy a politikai életben részt vegyen. Fejér vármegye kormányzatával is megkínálták, de ez ajánlatokat mindannyiszor visszautasította. Annál nagyobb tevékenységet fejtett ki a közgazdasági élet terén. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben csakhamar nagy szerepet kezdett játszani; a főváros gazdasági intézményein kívül, Fejér vármegyében minden jelentékenyebb pénzügyi és gazdasági alkotásnak az élén állott. Az októberi diploma után, 1861-ben, a vaáli kerület országgyűlési képviselőnek óhajtotta megválasztani, de a jelöltségről Salamon Lajos javára lemondván, Fejér vármegye közönsége alispánná választotta meg.
1863-ban czikket írt a »Hon«-ba a jogfeladás nélküli kiegyezésről, a miért egy évi börtönre, grófi rangjának s kamarási méltóságának elvesztésére ítélték, de büntetését később néhány heti fogságra enyhítették s 1865-ben kamarási kulcsát is visszanyerte.
A mint visszanyerte szabadságát, első dolga volt, hogy a »Hon« czímű napilap fennállását, melynek szerkesztésétől Jókait eltiltották, biztosítsa; e végből nagyobb összeget bocsátott Jókai rendelkezésére.
A hatvanas évekbe esik a közgazdaság terén a legeredményesebb munkássága is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület statisztikai és közgazdasági szakosztálya, Lónyay Menyhért mellé alelnökévé választotta s ugyancsak az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület nevében megalakult juhászati szakosztálynak elnöke lett. Midőn a Fulton-féle gőzhajózási társulatot a cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társulat megvette, a Duna mellékének legnagyobb birtokosai és kereskedői között mozgalom indult meg egy teljesen magyar gőzhajózási társulat alakítására, melynek elnökévé őt kérték fel.
Mikor az angolok: Sommerset, Beaumont és társai, egy kereskedelmi társulat alakítására tettek lépéseket, melynek feladata volt a magyar gabona-, bor-, kender- és dohánytermelést összeköttetésbe hozni a világpiaczczal, a magyar urak közűl Zichy Nándor állott a vállalat élén. Ő volt az, a ki a vidéki gazdasági intézetekhez felszólítást intézett e kereskedelmi társulat pártolására. Ő volt az, a ki 1865-ben az Országos Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályának egyik ülésén a földmíves osztály hitelviszonyainak javítása iránt felszólalt. Jelentékeny része volt az 1883-ban alakult Magyar Földhitelintézet s az 1867-ben alakult Magyar Általános Hitelbank megalapításában is s az utóbbinak jelenleg is igazgatósági elnöke, azonkívül igazgatósági tagja a Magyar Földhitelintézetnek és az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak is.
1865-ben, mídőn Mailáth György foglalta el a m. kir. udvari kanczelláriai méltóságot a főtárnokmesterré kinevezett báró Sennyey Pál mellett, a helytartótanács alelnöke lett; ez állásától a második felelős magyar miniszterium megalakulásakor felmentetvén, ez alkalommal a Szent István-renddel tüntették ki.
A kiegyezési és azt követő országgyűlésen a ráczalmási kerületet képviselte, a Deák-part híveként. 1875-ben Székesfehérvár választotta országgyűlési képviselőjének. A fúzió után a báró Sennyey vezérlete alatt alakult konzervativ párthoz csatlakozott s annak egyik főtámasza lett. Utóbb a főrendiházban foglalt helyet s élénk részt vett a tárgyalásokban. A keresztények és a zsidók közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült főrendiházi ellenzék szervezésében, 1884-ben, gróf Cziráky János oldalán élénk részt vett. 1885-ben is, a főrendiház reformja alkalmával, a Tisza Kálmán miniszterelnök által beterjesztett javaslat átalakítása körül nagy sikerrel fáradozott. Az egyházpolitikai harczok alatt a főrendiházi ellenzék egyik vezére volt s a törvényjavaslatok tárgyalásánál majdnem minden szakasznál felszóllalt. 1895 jan. 29-30-án megalapította a néppártot, melynek naponként megjelenő lapjában, az »Alkotmány«-ban nagy tevékenységet fejtett ki. A kath. autonómia tárgyában 1870-ben egybehívott tanácskozásoknál, azoknak szövegező és előkészítő munkálataiban tevékeny részt vett, úgyszintén az 1897-ben egybehívott kongresszuson is vezérszerepe volt. A budapesti Tudomány Egyetem bölcsészeti kara 1896-ban díszdoktori oklevelet adott neki. 1892-ben az aranygyapjas 645rendet nyerte, 1889-ben valóságos belső titkos tanácsossá, 1906 máj. 24-én királyi tárnokmesterré nevezték ki. Zichy Livia grófnővel 1860 jún. 22-én kötött házasságából öt gyermeke született. Fiai közűl: Nándor (szül. 1861.) a főrendiház örökös jogú tagja, Aladár (szül. 1864.) valóságos belső titkos tanácsos, 1906–1910-ig ő felsége személye körüli miniszter, országgyűlési képviselő, a néppárt elnöke. (Wurzbach Konst. i. m. LX. – Surm Albert: Országgyűlési Almanach 1892–97. – Hazánk s a külföld 1865. 6. Ért. a kath. congr. 1871. 5. – Millenn. Történet X.)
A seniorális hitbizományi uradalom jelenlegi gondnoka, gróf Zichy János m. kir. vallás- és közoktatásügyiminiszter, valóságos belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő. Jószágigazgatója és ügyésze Goszthony Mihály dr. egyetemi m. tanár, ügyvéd. Főintézője: Soóky Endre; erdőfelügyelője: Giller János.
* * *
