A linczi béke után.
A linczi béke után.
A törökök beavatkozása következtében azonban 1645 deczember 16-án III. Ferdinánd király és Rákóczy György megkötötték a békét, a melyet történetírásunk linczi békének nevez. A békekötés után Nógrád vármegye ismét Ferdinánd király birtokába került. A vármegye figyelme ismét a várak jókarba helyezésére irányult. Az 1655. évi országgyűlés Szécsény, Nógrád, Fülek mellett különös figyelemre méltatta Gyarmat állapotát, a mikor a királyt megkérte a vár épületeinek kijavítására, egyszersmind 200 lovast és 200 gyalogost szavazott meg a vár rendes őrségéül. Fülekre ugyanez az országgyűlés 300 lovast és 300 gyalogost, Bujákra 50 lovast és 150 gyalogost, Hollókőre és Somoskőre 20-20 gyalogost, Szécsényre 300 lovast és 200 gyalogost, Nógrádra 150 lovast és 200 gyalogost rendelt. Buják várának a helyreállítására pedig a solti szék közmunkáját rendelte ki. (1655:CXVI. t.-cz.)
Gyarmat várának a kapitánya gróf Esterházy Ferencz halála után (1652.) Balassa Ferencz, az alkapitánya az Erdélyből ideszakadt Párducz Lukács lett, a ki a vár mellett utazók kirablásával tette magát hirhedtté. A Balassa-család tagjai, minthogy Gyarmat ősi birtokuk volt, a vár »örökös kapitánya« czímet igényelték és Balassa Ferencz felszólalására ebbeli igényüket az 1649:CXLVII. törvényczikk is elismerte, így azután Balassa Ferencz 1652-ben valóságos főkapitány lett. Csakhogy Gyarmatnak fele részben a féktelen indulatú Balassa Imre lévén a földesura, ezen a jogon ő is befolyást követelt magának a várban. (Nagy Iván adatai.) Balassa Imre, a ki 1657 november 1-én kelt levelében már gyarmati kapitánynak írja magát, különös gondot fordított Gyarmat jókarban tartására; több levele maradt meg, a melyeket Szent-Ivány Péter liptói ispánhoz (1657–1660) intézett és a melyekben a vár javítására szükséges közmunkák kiállítását sürgeti. (Szent-Ivány Farkas cs. és kir. kamarás levéltárában Apczon.) Mindamellett a törökök gyakran betörtek a vármegye területére, még az 1659. év előtt felégették Kékkő alját, Bért, Felfalut és Agárdot, elfoglalták Buják várát is, a melyet azonban a gyarmati őrség Balassa Imre vezérlete alatt csakhamar visszafoglalt. Ebben az időtájban is sokan estek török fogságba. Ezek közé tartozott Luka Miklós, a kit Gyarmat mellett fogtak el a törökök és Váczra czipelték. Balassa Imre 1657 november 1-én menedéklevelet állított ki részére, hogy a török fogságból való kiszabadulásához szükséges harmadfélezer tallér váltságdíjat összekéregethesse. Fogságba esett Palásthy Gáspár is, a kit a szülői több török rab megvételével 1659-ben kicseréltek. A Misley Pál kiváltásához szükséges váltságdíj megszerzéséhez czéljából pedig neje, Pilinyi Albert leánya, Erzsébet, 1661-ben pilinyi birtokát Vattay Pálnak zálogba adta. Fáy György érdekében, a ki 1673-ban került török fogságba, maga Nógrád vármegye járt közbe; 1675 deczember 9-én Füleken tartott közgyűléséből átiratot intézett Gömör vármegyéhez, a melyben gyűjtésre szólítja fel a törvényhatóságot. (Nagy Iván gyűjteménye.)
