A spanyol háború.
A spanyol háború.
1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, ennek következtében a császári hadak nagy részét a Rajna vidékére és Felső-Olaszországba vezényelték. Ekkor Nógrád várából is kivonult a katonai őrség és levegőbe röpítette a várnak még ép részeit, hogy fenntartása ne okozzon gondot a főhaditanácsnak. 1702-ben a főhaditanács Eger várának a lerontását is elrendelvén, a várban levő ágyúknak Budára szállítása végett Nógrád vármegyének 250 szekeret kellett kiállítania. Alig mentek el az ágyúk Egerből, Pfeffershofen János Nándor tábornok április 28-án Egerből újabb levelet intézett a vármegyéhez, a melyben szemrehányásokkal illeti a tisztikart a közmunka kiállítása körül tanusított késedelmes eljárásáért. Azt hitte – úgy írja, – hogy Nógrád vármegye serényebb a császár dolgában Heves és Borsod vármegyénél, de csalódott. Ezért katonai executióval fenyegeti a vármegyét, ha május 1-ére 400 munkást és hat szekeret ki nem állít Eger várának a lerombolására, melyen már egy hét óta dolgoznak. A vármegye azonban aligha tett e rendeletnek eleget, mert Pfeffershofen május 30-án, Budán kelt levelében újból megsürgette. A vármegye azonban csak többszöri sürgetés után küldte ki a munkásokat, még pedig az első ízben 192-t, másodízben 150-et; az utóbbiakat még deczemberben is ott tartották. A vármegye panaszaira Pfeffershofen tábornok deczember 3-án, Budán kelt levelében megígérte, hogy mihelyt Egerbe érkezik, hazaereszti a vármegye embereit. (Közgyűlési jegyzők. 1701–1702.) A spanyol örökösödési háborúban a meglevő ezredek elégteleneknek bizonyulván, a főhaditanács 1702 október 8-án nyolcz huszár- és négy gyalogezred felállítását határozta el. Ezzel azután megkezdődött az erőszakos katonafogdosás, a melyet a legkíméletlenebb módon hajtottak végre. A főhaditanács újonnan felállított gyalogezredek közűl báró Andrássy Pál hajdúezredét részben Nógrád vármegye területéről szándékozván kiegészíteni, a budai alhadbiztosság már 1703 január 13-án elrendelte a hajdúk összeírását. De ez nem ment simán, mert katonáskodni ekkor senkinek sem volt kedve, különösen, a mikor megtudták, hogy a hajdúkat felfegyverezésük és felruházásuk után a Rajnához fogják vezényelni. Az összeírás mégis megtörtént, és az összeírt hajdúkat Budára szállították. Mielőtt azonban felfegyverezték őket, jórészt megszöktek. A budai alhadbiztosság márczius 6-án kelt levelében kérte a vármegyét, hogy a megszökött hajdúkat mielőbb fogdostassa össze, de mivel a vármegye e tekintetben nem nagy buzgalmat fejtett ki, Lipót király Nigrelli ezredest rendelte ki a csavargó és foglalkozásnélküli emberek összefogdosására s besorozására. Nigrelli a feladata teljesítése közben nem igen válogatott az eszközökben. Neki mindenki csavargó, vagy dologtalan volt, a ki a kezeügyébe esett. Kíméletlen fellépése következtében a vármegyei jobbágyság fegyverforgató része, hogy a besorozást elkerülje, csakhamar elbujdosott; a rengetegek és egyéb búvóhelyek benépesültek, szaporítva a társadalomnak elkeseredett, mindenre kész elemeit. Ezalatt a vármegy e tisztviselőinek az országra kivetett négy millió forintból Nógrád vármegyére eső rész beszedésén kellett fáradozniok. Ez az adóbeszedés épen olyan kevés eredménynyel biztatott, mint a katonafogdosás és csak növelte a pórnép elkeseredését.
