Nógrád János Zsigmond mellett.
Nógrád János Zsigmond mellett.
Ekkor azonban már az egész Felső-Magyarország forrongott. Különösen a Bebek-család tagjai zúgolódtak Fülek elfoglalása miatt. Bebek György a vár elestének a hírére levelet intézett a budai basához, a melyben élénken kikelt a törökök álnoksága ellen. Nem hitte volna – úgy mond – hogy Hamza bég megtámadja a várát, mert neki a szultántól és a franczia királytól biztosító levelei voltak és ha ezekben nem bízott volna, máskép viselte volna a vár gondját. Arra a hírre, hogy a szultán Izabellát visszahívta Erdélybe, a felvidéken az urak 1555-ben kitűzték János Zsigmond zászlóit. Bebek Ferencz és György, Báthory György, sőt titokban Báthory András is, Izabella pártjához csatlakozott. Példájukat követte a vármegyei nemesség, a mely látván, hogy Ferdinánd nem tudja a török ellen megvédeni, szintén Izabellának és János Zsigmondnak esküdött hűséget. Ferdinánd a főurakat, így a Bebek-család tagjait és Báthory Györgyöt, az országgyűlés elé idézte, de ők nem jelentek meg, mire Ferdinánd elkobozta a jószágaikat. A tömérdek jószágelkobzásból láthatjuk, hogy a vármegyei nemesség egy tekintélyes része, így Ragyóczy Józsa, Naszály Pál, Tárnok Kristóf, Wesselényi Miklós, Porkoláb Pál, Bokor István, Romhányi Ferencz, Alsósztregovai Madách György, István és Ignácz, Hangony György, Spáczai Fekete János, Léby László, Dely Balázs, Madách Kristóf és Menyhért, Madách János, Putnoky Gáspár és Menyhért, Czompor Gergely, a felkelőkhöz csatlakozott. A felkelést azonban Ferdinánd hívei csakhamar elnyomták. Bebek György 1557 415augusztus 10-én visszapártolt a királyhoz, Ferencz ellenben megmaradt János Zsigmond pártján. Bebek Ferencz még 1556-ban nyíltan megírta az országgyűlésnek, a mely maga elé idézte, hogy mindenkor híven szolgálta a királyt, a meddig reménye volt, hogy megvédi e nyomorult országot. Most azonban látja, hogy a király erre a feladatra gyengének bizonyult, az ellenség már szinte a határra szorította a magyarságot és a király csak pajzsnak tekinti a nemzetet. Ő tehát kénytelen ott keresni a védelmet, a hol lehet, különben a nemzet maradéka is elvész. Ferdinánd erre elkobozta a jószágait, a melyek közül Bokor helységet 1556 márczius 9-én Horváth Mihálynak, Török Gergelynek, Baksay Tamásnak és Jakabházy Gáspárnak adományozta. A porta azonban bőkezűen kárpótolta Bebek Ferenczet és egyúttal kinevezte a királyfi gyámjává. Bebek 1557-ben Konstantinápolyba ment a szultánhoz, majd onnan visszatért Erdélybe, hogy átvegye a gyámságot, de Izabella fondorlatai következtében a portától nyert megbízásának már nem tehetett eleget, sőt rövid idő mulva áldozatául esett ellenségei gyűlöletének, a kik 1558 augusztus 31-én orozva meggyilkoltatták. (Millenn. Tört. V. 338. Orsz. Lev. Liber Regius. Donat. II. Nagy Iván i. m. 95., 102.) Báthory Andrásnak, körmönfont ravaszságával sikerült magát tisztáznia Ferdinánd előtt, úgyannyira, hogy a király 1557 deczember 10-én kelt adománylevelével a bujáki uradalomnak azt a részét (a vár ekkor már a törököket uralta), a mely Báthory Györgyé volt és a melyet hűtlensége miatt tőle elkobzott, Báthory Andrásnak adományozta. (Liber Reg. Donat. II. 304.)
A hűtlenségbe esett urak, valamint az időközben magvaszakadt családok javaiból I. Ferdinánd bőkezű adományokkal jutalmazta a híveit. Ezeknek az adományozásoknak jó része azonban nem volt érvényesíthető, mert a török hódoltság területén fekvő birtokokra vonatkoztak, de meg az is előfordult, hogy rövid idő alatt ugyanarra a birtokra más és más nyert adományozást; így csak arra voltak jók, hogy a tulajdonjog terén amúgy is gyenge lábon álló biztonságot még inkább megrendítsék és növeljék a zavart a birtokviszonyok körül. Az új adományozások a következők: Pilinyi Bálint volt alispán, a ki Eger várában intézkedett, 1558-ban társaival együtt Karancskeszi, Mihálygerge és Tarnócz helységekbeli birtokokat kapott. Muraközy Mátyás 1557-ben Naszály Pál elkobzott birtokait, Horváth András 1556-ban Ragyóczy Józsa birtokait kapta. Sárkány Farkas, Nagy István kékkői várnagy, Vizkelety Ferencz Jakab és Várady András 1556-ban Romhányi Ferencz elkobzott birtokain osztoztak. Szilágyi Bálint és Vesze Farkas 1557-ben Borsosberinkét és Szomolyát, Madách Lőrincz 1557-ben a hűtlenségbe esett Madách Kristóf, Ignácz és Menyhért, továbbá Hangony György társai elkobzott javait kapta. Udvardy György, Czikóházy Miklós és Vizkelety Jakab 1557-ben a Bebek Ferencztől és Györgytől elkobzott jószágokból nyertek egyes részeket. (Nagy Iván i. m. 95. Liber Regius Donat. II. 215., 253., 255. II. 339., 243.) Az adományokból kijutott a hadvezéreknek is. Romhányi Ferencz elkobzott jószágait Romhányban és Ilinyben gróf Salm Miklós tábornok kapta. Dobó István, az egri hős, 1560 szeptember 13-án Jenőt (Diósjenő) és Szokolyát nyerte adományul. (Liber Regius Donat. II. 459.) Guthi Országh Kristóf, Nógrád vármegye főispánja Hollókő, valamint Szécsény felerészére, továbbá Losoncz felerészére és a somoskői vár tartozékainak a felerészére nyert adománylevelet. Szilassy György 1562-ben Losoncztugárt kapta.
