Gr. Keglevich Gábor főispán.
Gr. Keglevich Gábor főispán.
Helyébe a király 1827. augusztus 28-án Busini gróf Keglevich Gábort, a későbbi koronaőrt és tárnokmestert nevezte ki, a kinek a beiktatása november 6-án ment végbe. Az ő főispánsága alatt rendezték a tisztviselői illetményeket. Az 1827. évből fenmaradt kimutatás szerint a vármegyei főbb tisztviselők illetményei a következők voltak: Főispán: 1500 frt. I. alispán: 700 frt. Másodalispán: 350 frt. Főjegyző: 500 frt. Első aljegyző: 300 frt. Másodaljegyző: 150 frt. Levéltárnok: 250 frt. Főadószedő: 400 frt. útak igazgatója (főútbiztos): 300 frt. Főszolgabírák: 300 frt. Alszolgabírák: 150 frt. A vármegye tisztikarának és szolgaszemélyzetének illetményei összesen: 11.197 frt és 30 kr.-t tettek.
Nemsokára azután, hogy gróf Keglevich elfoglalta a főispáni széket, Gyürky Pál, a kit a kormány Krassó vármegye főispánjává nevezett ki, megvált Nógrád vármegyétől. Távoztával a megüresedett első alispáni szék betöltése végett, de azért is, mert már egy évtized óta nem volt restauratio, a vármegye közönsége mindegyre nyomatékosabban követelte az általános tisztújítás kitűzését. A főispán, engedve a rendek sürgetésének, a tisztújító közgyűlést október 8-ára tűzte ki. Az október 8-án és a következő napokon, a vármegyei nemesség nagyarányú 504részvétele mellett megtartott tisztújítás alkalmával első alispánná közfelkiáltással Gyurcsányi Gábort választották meg. Nagyobb küzdelem folyt a másodalispáni tisztségért, a melyre hárman pályáztak, a kik közűl Tihanyi Ferencz 1164 szavazattal győzött; Prónay János 1089, Sréter László 128 szavazatot kapott. Főjegyző ismét Sipeki Balás István lett. Főszolgabírák Trajtler István, Voxith Horváth Antal, Kubinyi Ferencz és Haan Imre lettek.
