4. A VÁRMEGYE RÉSZVÉTELE AZ ÚJKORI ÁLLAMALKOTÁS MUNKÁJÁBAN ÉS KÜZDELMEIBEN.
4. A VÁRMEGYE RÉSZVÉTELE AZ ÚJKORI ÁLLAMALKOTÁS MUNKÁJÁBAN ÉS KÜZDELMEIBEN.
A Napoleon bukását követő években a hosszú hadjáratok alatt kimerült nemzet egy darabig szinte fásult közönynyel szemlélte az eseményeket. Egy-két évig jóformán csak a háborúk alatt felmerült óriási hadiköltség fedezésére kivetett adó hátralékainak a behajtása, valamint a nemesi felkelés kiadásai foglalkoztatták a vármegye rendeit. De a nemesség azért nem szűnt meg a közügyek iránt érdeklődni. Habár a rendeknek az 1812-ben szétoszlott és 12 éven át össze nem hívott országgyűlés hiányában nem volt alkalmuk országos ügyekkel foglalkozni, azok, a kiket közös eszmék fűztek egybe, gyakran összejöttek, hogy a dolgok állását megvitassák.
A régi kor vezérférfiai közűl még élt Ócsai Balogh Péter, a kinek a háza Bágyonban, 1818-ban bekövetkezett haláláig, találkozó helye volt a vármegyei nemesség színének-javának. Mellette, Wirkner Lajos udvari tanácsos emlékiratai szerint, a vármegye egyik hatalmas földbirtokosa, Gyürky Pál kezdett mindegyre jelentékenyebb szerepet játszani a vármegyei közéletben.
A nemesség nagy része a konzervativ irány felé hajlott, főtörekvése a meglevő alkotmány biztosítása és megőrzése volt. A XVIII. század végén a vármegyében is elterjedt szabadelvű eszmék most nem találtak termékeny talajra, csak a következő évtizedek folyamán törtek maguknak ismét utat a vármegye nemessége körében. Bizonyos meghatározott, czéltudatos törekvésekkel azonban ekkor még nem találkozunk, inkább magán és helyiérdekek 498foglalkoztatták az embereket. Csak a mikor az önkény az alkotmányunkat sarkalatos pontjaiban támadta meg, kelt szinte egy lélekkel a vármegye közönsége az alkotmány védelmére.
Mozgalmak az alkotmány védelmére. Kolomperia.
Újabb katonai terhek ellenzése. Harcz a vármegye és a királyi biztos között.
Az 1822–23. évi ellentállás.
Gr. Keglevich Gábor főispán.
Kubinyi Ferencz.
Az 1830-iki kolera.
Tihanyi Ferencz.
A megyei székház újjáépítése.
Sréter János.
Gr. De La Motte.
Az 1846-iki inség.
István főherczeg Nógrádban.
