István főherczeg Nógrádban.
István főherczeg Nógrádban.
A választási küzdelmek közepett érkezett a hír Balassagyarmatra, hogy István főherczeg a körútját Nógrádban fogja befejezni.
E hírre a rendek összegyűltek, hogy a főherczeg fogadásának az ügyét megbeszéljék. Ezen az értekezleten felszólalt Pulszky Ferencz is, indítványozván, hogy Nógrád vármegye közönsége ne csak tisztelegjen, hanem mondja ki férfiasan a vármegye érzelmeit, hadd hallja a jövendőbeli nádor legalább egyszer az igazságot és lássa, hogy itt hazafiak laknak és nem udvaronczok. Pulszky indítványát lelkesedéssel elfogadták, minthogy azonban az alispán vonakodott szónoklatot tartani, Pulszkyt kérték meg, hogy a főherczeget a vármegye nevében üdvözölje. A főispáni helytartó az értekezleten történteket rögtön bejelentette a kanczellárnak és a főherczegnek, mire Vay levélben kérte Pulszkyt, közölje vele a beszédét előzetesen, hogy a főherczeg válaszolhasson reá. Pulszky beküldte beszédét Vaynak, a kinek a figyelmeztetésére néhány élesebb kifejezését módosította.
A mikor a főherczeg megérkezett, az előzetes megállapodások szerint Pulszky tartotta az üdvözlő beszédet, a melyre a főherczeg válaszolva, dícsérte Nógrádot, magasztalta a magyar nemzet jellemét és azzal végezte beszédét, hogy addig éljen, a míg a honnak él. Ezután bemutattatta magának a vármegye urait és mindegyikkel váltott néhány barátságos szót, majd visszavonult a főispán lakosztályába. Este vacsora volt a főherczeg tiszteletére, a melyen 200-an vettek részt. Másnap Blaskovich, korának egyik leghíresebb lovasa, ötösfogatán, a melyet maga hajtott, vitte be a főherczeget Váczra, a ki innen tovább utazott Pestre.
Néhány nappal a főherczeg látogatása után megtartották a követválasztást. Az izgalom mindkét párton a legnagyobb fokra hágott, csak a felállított katonaság a mely a két pártot elkülönítette, akadályozta meg az összeütközést. A szavazás hajnalig tartott és reggel kihirdették a választás eredményét, a mely szerint Kubinyi Ferencz 56 szóval kisebbségben maradt és Dessewffy Jób lett Nógrád néma követe. (Pulszky Ferencz i, m. 243.) Pulszky Ferencz, a ki Kubinyi párthíveként, bár nem szívesen, maga is tevékeny részt vett a pártküzdelmekben, élénk színekkel ecseteli azt a hangulatot, a mely azokban a napokban a vármegyében uralkodott. A mikor a pestmegyei és a mosoni választásoknak, valamint annak, hogy mind Kossuth, mind Széchenyi az alsótáblán fognak helyet foglalni, »világos volt most – úgymond emlékirataiban – hogy az országgyűlés két táborra szakad s mind a kettőnek megvan a méltó vezére; mi pedig elfogultsággal néztünk a kikerülhetetlen harcznak elébe, mert tudtuk, hogy ez az óriások harcza lesz.«
