A pozsonyi törvényszék.
A pozsonyi törvényszék.
Királyi jóváhagyással rendkívüli törvényszék alakul Szelepcsényi primás elnöklete alatt, mely Pozsonyba idézi az összes protestáns papokat és tanítókat.
Nógrádból 41 protestáns papot és két tanítót ídéztek Pozsonyba 1674-ben. * A nógrádvári basa az uralma alatt levő papoknak a Pozsonyba menetelt egyenesen betiltotta, az idéző hatóságot pedig: Piry István szolgabírót és Tarzsy Mihály esküdtet megbotoztatta és 20–20 arany váltságdíj árán bocsátotta szabadon.
A Judicium delegatum jzve. Földváry L. adatgyűjteménye.
Voltak egyházak, hol a hívek eltagadták papjukat, s így a törvényszék elé, nem kerültek. Hartius Mátyás, gutai pap, egyik hívének istállójában rejtőzött el, hol keresztelt is, majd űzött vadként bujdosott árkon-bokron át.
A füleki ev. tanító – Reiner János – Erdélybe menekült az idézés elől, katona lett és megöletett.
A fej- és jószágvesztésre szóló ítéletet később börtönre egyhítették és a nógrádiak közűl a komáromi, majd a buccarii börtönök iszonyúságai által megtörve, római katholikusokká lettek: Kapito, alsósztregovai ev. tanító, Lányi János, uhorszkai ev. pap és Mráz Pál, turicskai ev. pap.
Térítvényt írtak alá s hivatalukról lemondtak: Hrdina András sziráki, Kozsdi Márton kiszellői, Urszinyi Mihály lónyabányai, Wágner János felsősztregovai és Valentini Ádám polichnói ev. papok. Térítvényt írtak alá és külföldre költözött Moller (Molitoris) Dániel, ozdini ev. predikátor, ki az üldözés csillapodtával visszatért híveihez s később turicskai pap lett.
A hitük mellett kitartó vértanúkat gyalog hajtották a tenger felé, hogy gályarabokul eladják őket. Ezek között Gocs (Goecs) Mihály, kálnói ev. pap, meghalt a deportáczió alatt, Aversa mellett, Olaszországban. Miskolczy Mihály, füleki ref. predikátor, rabságot szenvedett a pozsonyi és berencsi várbörtönökben; innen nehéz török-bilincsekben Triestig gyalogolt és rablánczokozta lábsebének üszkösödése következtében, Theati börtönében halt meg. Mazsári (Massarius) Dániel, tamásii ev. papot Nápolyban eladták egy gályára 60 éves korában. Meghalt Syracusa mellett. Tinkovics János, lesti ev. pap, lelánczolva hajtotta a gályát hét hónapon át s a 60 éves ember a nápolyi kórházban aznap halt meg, mikor ütött volna szabadulásának órája.
Csúzy Cseh Jakab, Losoncz szülötte és ref. papja, jeles képzettségű férfiú, a hittudományok tudora. Triesztig a többi rabokkal hajtották. Itt egyezségre léptek a parancsolójukkal, Bek kapitánynyal, hogy azon esetre, ha 1000–1100 tallér váltságdíjat fejenként össze bírnak hozni, valamennyit szabadon bocsátja. Társai Csúzyt bízzák meg, ki álruhában – nehogy a jezsuiták megtudják – Bécsbe utazik, be is szerzi a maga személyére a váltságdíjat, meg is szabadul, haza is megy losonczi hiveihez, hol hivatalát tovább folytatja.
Ruyter Miklós, hollandus altengernagy, 1676-ban kormánya megbízásából 522megváltja a még életben levő szerencsétleneket, közöttük Leporin Miklós poltári, Nikléczi Boldizsár alsósztregovai és Túróczy Végh András füleki ev. papokat.
Az üldöztetés csillapodtával vissza-visszatért egyik-másik predikátor s régi hívei között, de más egyházak meghívására is folytatta hivatalát. De azért a nógrádi népes és virágzó esperesség ez időben tört le annyira, hogy a későbbi türelmi időszakban is csak részben bírtak némely egyházak talpra állani.
