6. A PROTESTÁNS EGYHÁZAK.
6. A PROTESTÁNS EGYHÁZAK.
Mocsáry, vármegyei krónikásunk, 1826-ban kiadott művében * több helyen reá vezet a csehek nyomára. Szerinte a husziták Dobrozsról kiűzetvén, a templom a lutheránusokra maradt. Szászkyra hivatkozva állítja, hogy Alsóesztergálytól Zólyomig a husziták sok templomot építettek. További adatai a következők: a felsőesztergályiak a XV. században összeolvadtak a huszitákkal; Nagylam huszita fészek volt; Pardus de Dobsza, huszita vezér, 1433-ban elfoglalta Szécsényt; 518ekkor a csehek Esztergom várától az Ipolyig s innen a Szepességig minden várat és várost elfoglaltak; Zechen László a cseheket nem messze Zinda (Szanda) várától, megverte; Ozdinnak tornyát a husziták építették, két harangja 1502-ből való stb. Mint hajdani huszita fészkek említendők még: Bér, Maszkófalva, Gácsfalva, Csehbrézó és Uhorszka.
Bocsári Mocsáry Antal. Nógrád vármegye Historiai, Geographiai és Statisticai Esmertetése 1826.
Mindezekből folyólag Nógrád vármegyében a reformáczió talaja kellőképen volt előkészűlve a reformáczió befogadására. Ki volt a vármegye reformátora, még eddig nincsen felderítve.
Valószínű, hogy Nógrádban is oly észrevétlenül vert gyökeret Luther tana, mint a szomszéd Gömörben, hol Mikulik kéziratos monografiája szerint, az egyházak a hierarchia keretén belül s az esztergomi érsekség kebelében maradtak. Más adatunk is megerősíti ezt a föltevést, midőn ezeket mondja: Egész községek papjaikkal, tanítóikkal együtt fölvették az új tant. Mindez eleinte a magas klerus tudta nélkül történt, mert a protestánsok rendszerint fizették a püspöki járandóságot, mint a papi tizedek bérlői. *
Berzeviczy G. Beitrage zur Gesch. des Protest.
A reformáczió terjedésével nyomban hatalmas ellenzője is támadt az új tanoknak Werbőczy István nádorispán, Nógrád vármegye főispánja személyében. A nagy államférfiú és törvényhozó, alsópetényi lakos volt s több mint 40 falunak és pusztának tulajdonosa. Szerémy értesítése szerint terjedelmes birtokain nyolcz lutheránust megégettetett. *
Földváry László adatgyüjteményéből.
II. Lajost, 1522-ben számos magyar úr elkísérte Csehországba, ezek között Balassa Ferenez, Kékkő várura is, * ki hazaérkezve, Luther híve lett s birtokain terjesztette az új tanokat. Igazolja ezt a bánki egyház levéltárában őrzött, ismeretlen szerzőtől írott kéziratos töredék, mely szerint nem tudni ugyan, mi módon ismerkedett meg a Mohácsnál elesett Balassa Ferencz Luther tanaival, de az bizonyos, hogy özvegye, Perényi Orsolya, Perényi Péternek * testvére, evangélikus volt s e hiten neveltette fiait, Menyhértet, Jánost és Imrét.
Horváth M. Magyarország története.
Perényi P. 1521-ben már lutheránus volt.
Az új tan nógrádi pártfogói.
A legrégibb. ág. ev. egyházak.
Az 1611. évi szervezet.
Az első esperességi gyűlés.
A két prot. felekezet különválása.
Az ellenreformáczió.
A pozsonyi törvényszék.
Megszünt egyházak.
A Lipót féle magyarázat.
II. József türelmi parancsa.
Az 1848 : XX. t. cz.
