Az 1848 : XX. t. cz.
Az 1848 : XX. t. cz.
Az 1848 : XX. t.-cz. teljes vallásegyenlőséget hirdet, mely azonban mai 525napig sem valósult meg; viszont a Hurban-féle mozgalom hatása sem tűnt le nyom nélkül a nógrádi lutheránusok közt. Ismeretes, hogy a szabadságharcz lezajlása után ostromállapot alatt nyögött az ország és vele a protestantizmus. A hatalom először is a protestánsok autonomiáját akarta megtörni.
Az 1858-ban kiadott császári nyílt parancs nagy sérelem volt protestánsok önkormányzati joga ellen.
Nógrádban voltak ugyan pánszláv érzelműek, kik a nyílt parancsot elfogadták s egyházaikat a pátens szabványai szerint iparkodtak berendezni, de a Dessewffy Ottó és Zelenka Dániel iker-elnöksége alatt tartott esperességi gyűlés némi küzdelem után elvetette az erőszakolt pátenst és annak megszüntetése iránt kérvényezett.
Idézések, börtönbüntetések torolták meg a pátenst el nem fogadó férfiakat, de hiába való volt minden erőszakoskodás, a nagy többség ellenállásan megtört a kormány szándéka, mely végre is kényszerülve volt a gyűlölt okirat hatályát megszüntetni.
A patentális egyházak száma nem sok volt, azokkal szemben, melyek elvetve a pátensnek reájuk nézve sok tekintetben előnyös és kedvező intézkedéseit, autonómiájukhoz tántoríthatatlanul ragaszkodtak. Az esperesség békés, építő munkássága megbénult egyidőre, mígnem Székács püspök dr. a 60-a évek elején megjelent a nógrádi patentálisok között s tekintélyével, tudományával, végtelen lekötelező, megnyerő modorával az időlegesen megzavart belbékességet helyreállította és a patentális egyházakat az anya-esperesség kebelébe szerencsésen visszavezérelte.
