Nyitrai színház.
Nyitrai színház.
A szinház tervének elkészítésével Voyta Adolf, a pápai szinház tervezője bizatott meg. Az építésre nyilvános pályázat hirdettetvén: Gráf és Feszty budapesti társvállalkozók ajánlata fogadtatott el, akikkel az építési szerződést 1882. junius 20-án meg is kötötték, 32,600 forint előirányzattal, mely összegben természetesen, a felszerelések és melléképületek költségei nem foglaltattak. A szinpad felszerelése, gépezete, Galló György munkája. A díszleteket Lehmann festette.
A szinház alapkövét 1882. julius 1-én tették le; az építés nehezen 301haladt; a nedves talaj miatt a már fölépített részeket le kellett bontani és az egész építkezést megint újra kellett kezdeni. E nem várt nehézség új költségtöbbletet idézett elő, amihez még az a körülmény is járúlt, hogy a szomszédos telkeket, – nem épen olcsó áron, – a szinház czéljaira megvásárolták.
A „Szinházi alap” folytonos fogyatékossága arra indította a választmányt, hogy ujolag segítséget kérjen, 10,000 frt erejéig, mely összeget a „vármegyei összesített alapok”-ból csakugyan elnyerték. (Az egész építési költség a mellékköltségekkel 60,000 forintra emelkedett.)
Most már semmi akadály sem merült fel többé és a szinház 1883. évi november 19-én, a „Felvidéki magyar közművelődési egyesület” első közgyűlésével egyidejűleg, megnyittatott. Nagy lelkesedés mellett, fényes ünnepségek között, három díszelőadással avatták föl. A megnyitó ünnepen a város és vármegye legelőkelőbb családjai és a fővárosból meghivott előkelő vendégek vettek részt. Az egész város ünneplő külsőt öltött s örömének lelkesen adott kifejezést.
A NYITRAI SZINHÁZ.
Plcho felvétele.
Bogyó Alajos 78 tagból álló szintársulata nyitotta meg a szinházat. Az első díszelőadás programmja a következő volt: 1. Prológ, szavalta Eszéky Emma. 2. Szózat. 3. „Hunyady László” operából részlet. Előadta a szinházi zenekar. Dobsa „V. László” czímű drámájának esküjelenete. 4. A miniszterelnök bálja”, vígjáték. 5. „A piros bugyelláris” első felvonása. A megnyitás napján díszebéd volt a „Hungáriában”, este a főispánnál estély, másnap az „Arany Szarvas”-ban tánczestély. Második díszelőadásul „A kis herczeg” operette és harmadik napon „A kis szórakozott” vígjátékot adták elő, mindannyit nagy közönség jelenlétében.
A nyitrai szinház a városháztéren (most Kossuth-téren) áll. Egyszerűen nemes, görög stilü épület, oszlopokkal. Három főajtó vezet az előcsarnokba. Innen jobbra egy lépcső az emeleti páholyokhoz és erkélyülésekhez vezet. Balra van a karzati feljáró. A földszinten levő középajtón az állóhelyre jutunk. A földszinti oldalajtók pedig a páholyokhoz, támlás- és erkélyszékekhez vezetnek.
A szinház belseje rendkívül barátságos; dús aranyozással ellátott piros 302bársony ülőhelyei, gázvilágítása, pompás előfüggönyei és díszletei a belépőre igen jó benyomást tesznek.
A szinházi szabályzat értelmében a szinházban csak magyar nyelvű előadások tarthatók s ezt a szabályt szigorúan megtartották. Ezzel a német szinészet teljesen elvesztette a talajt.
Minthogy pedig a szini évad csak a téli három hónapra terjed: néha műkedvelői szini előadásokat és felolvasó-estélyeket rendeznek, mely alkalmakkor, a fölemelt helyárak mellett is, nagy és díszes közönség szokott a szinházban megjelenni.
A régebbi időben Tóth Vilmos és Sánthó Kamilló voltak az estélyek főrendezői; később Fabricius Endre, Balogh János, Rédeky Géza, Kenézy Csatár, Kostyál Miklós. Az itt működő szintársulatok igazgatói a következők voltak: Bogyó Alajos (1883/85), Sághy Zsigmond (1885/86), Bács Károly (1886/87), Tóth Béla (1887), Borsody Vilmos (1888/89), Dombay Mihály (1889/90), Krecsányi Ignácz (1891), Radoczay Pál (1892), Veszprémi (1893/94), Bessenyey (1895), Kövessy (1896), Deák Péter (1897), Baranyai M. (1898). Az ezen társulatoknál működött jelesebb tagok közül megemlítendők: Szathmáry Árpád, Gerőfiné, Németh J. Bényeiné, Pósfay Ella, Ledovszky Mari, Závodszky Teréz, Lázár Margit, Dezső József, Kovács Mihály, Gyöngyi Izsó, Kiss Mihály, Zajonghy Elemér, Maár Julia, Ligeti Mari, Deákné, Feledi Boris.
A szinházi választmányi tagok, akiknek köszönhető, hogy a „Nyitramegyei nemzeti szinház” a megyének és Nyitra városának büszkesége lett, a választmány megalakulása óta következők voltak: Majthényi László, gróf Berchtold, gróf Gyürky A., gróf Csáky, Szalavszky Gyula, Thuróczy Vilmos, Kostyál Pál, Craus István, Béler Frigyes, Mérey Vincze, dr. Bangha Sándor, Csenkey Géza, Juhász Vincze, Latkóczy Imre, dr. Kozma, dr. Chrenóczi Nagy J., Sándor Géza, Szulyovszky Ignácz, Szulyovszky Gusztáv, Török Vincze, Vutzay Péter, Craus Vincze, Rudnay Béla, Raácz J., Moró B., Juhász Antal, Rencz László, Boróczy László, Schober Ernő, Büttner Géza, Szálé J., Kubinyi Sándor, Csóka K. Vidékiek: gróf Apponyi Lajos, Bacskády Károly, Bacskády Jenő, Emődy Vincze, gróf Erdődy Ferencz, Gáffor Elek, Ocskay István, Rudnay László, Sándor J., Stummer Ágost, Thuróczy Bálint, Uzovits Pál, báró Wodianer Albert, Zmertych Károly. A választmány ez idő szerinti tagjai: Markhot Gyula (alispán), Meskó Pál, Szulyovszky Dezső, Ocskay László, Craus Vincze, Kostyál Miklós, dr. Thuróczy Károly, Tombor Kornél, Juhász Vincze, dr. Gutwill Pál, Kubinyi Lajos, Rédeky Géza, Engel József, Mayer Károly.
