Ludányi apátság.
Ludányi apátság.
Nagy-Tapolcsány mellett, a mai Alsó-Ludányon, mely egykor Apátúr-Ludánynak is neveztetett, Szent-Kozma és Demjénről elnevezett benczés apátság és a Szent-Háromságról elnevezett plébánia-templom létezett.
Az apátság, állítólag, már Imre király korában is fennállott, de erre nézve okleveles bizonyítékunk nincs. A kolosi apátság határjáró-levelében első ízben találunk megemlítve egy ludányi apátot Tamás szerzetes személyében. 1335-ben pedig a nyitrai káptalan kiküldte Mátyás nevü kanonokját Hrabarra, hogy annak értékét megállapítsa. Ez a falut 6 márkára, az ottani hídvámot 1 márkára, a Nyitra folyón épült, e elhagyatott malmot 3 márkára becsülte. (Forgách lt.) A XVI. századból fennmaradt urbarium szerint pedig az apátsághoz tartozott Apátfalva, Csab, Kis-Emőke és Kálmánfalva. (Pannonh. lt. C. 4. B. f. 90.)
Az apátság birtokait különben a török időkben Ludányi Péter foglalta el, kitől női ágon Cseh Jánosra, ettől Dolgos Tamásra, végre 1556-ban Cseh Anna férjére, Babindali Györgyre származtak át. Ez utóbbi, álítólag, a kegyúri jogot is megszerezvén, az apátságot Ludányi György nyitrai kanonoknak adományozta.
Azonban Ludányi György nem évezhette az apátságot. Oláh Miklós zsinati törvényszék elé idézte, s mivel nem tudta igazolni, hogy kinevezése jogos, hogy Babindalit a kegyuraság megilleti, de meg különben is egyháziatlan életü pap lévén, az érsek őt az apátságtól megfosztotta. Végre 1656-ban az apátság javai a nyitrai káptalanba olvadtak be.
A hagyomány szerint Pogrányban, Nyitra város közelében, I. Gejza király benczés apátságot alapított s a monostort és annak templomát 1075-ben építtette fel. Az apátságról azonban, mely a garami konvent fiókja lehetett, okirataink mélyen hallgatnak. Hasonló sors érte az egykori állítólagos kéri apátságot, mely a mai Nagy-Kér helyén állott volna, meg a széplaki apátságot is, mely a Krasznó-Széplak mellett emelkedő dombon állhatott. Ez utóbbiról legalább annyit tudunk, hogy 1327-ben, mikor a nyitrai káptalan III. Honorius pápa bulláját, mely a káptalani ülések tartását sürgette, közzé tette, Benedek volt a széplaki apát.
