Püspöki birtokok változásai.
Püspöki birtokok változásai.
1693-ban újabb változás állott be a püspökség birtokaiban. Jáklin Balázs ugyanis, I. Lipótnak junius 5-én kelt megerősítő levele szerint, Dobrasso falut Motesiczky Pálnak engedte át, ki viszont mácsói és verbényi bírtokait adta cserébe a püspöknek. 1777. január 11-én pedig, Gusztinyi János püspök, a káptalannak ardanóczi részbirtokáért Kis-Pogrányt, 1800. január 4-én, Fuchs Xav. Ferencz püspök, Kis-Emőke pusztáért Malántha pusztát adta cserébe.
Mindezen transzakcziók daczára a kanonokok jövedelme igen csekély vala. Ennek oka egyrészt nem a birtok állagában, hanem a helytelen kezelési rendszerben rejlett. A nyitrai káptalannál az volt ugyanis a szokás, hogy a dékán felügyelete alatt álló és a közös szükségletek fedezésére kijelölt molnosi bírtokon kívül, a többi ingatlan kilencz részre volt osztva s minden kanonok a saját részletét önköltségén volt köteles munkáltatni.
1748-ban, mint Vágner művében olvassuk, egy Ujlaky György kanonok által aláírt kumutatás szerint egy-egy kanonoki stallumra a következő jövedelem esett:
1. Szelepcsényi György érsek alapítványából 140 frt. 2. Egyéb misealapítványokból 130 frt. 3. A dézsmákból 180 frt. 4. Őszi és tavaszi vetésü gabona tizedéből 50 szapu. 5. A malmokból 100 szapu. 6. A kanonoki birtok-részletből, a vetőmagot levonva, 70 mérő. 7. 10 darab bárány. 8. Bor-dézsmából 30 akó. 9. Szénából 10 öl.
Kirivó adat a káptalan szegénységére nézve az, hogy mikor 1683-ban a felkelők a káptalant székhelyéről elűzték, szükségleteinek fedezésére az elefánti pálosoktól 37 frtot volt kénytelen kölcsön venni.
1780-ban, mikor már a nagyprépostság is fel volt állítva, a kanonokok fentebb vázolt jövedelme Kluch püspök alapító-levele értelmében, a szkacsányi birtokból némi növekedésben részesült.
