Mogyoród.
Mogyoród.
Mogyoród. Nagyközség a Csikvölgy-patak mellett, a Somlyó-hegy alatt. Lakosainak száma 2000, a kik magyarok. Vallásra nézve túlnyomó a róm. kath., de vannak ref., ág. ev. és izr. vallásúak is nagyobb számban. A házak száma 330. Postaügynökség helyben, távíróállomása Fót és Csömör, villamosvasúti állomása szintén helyben van. Egyike azoknak a helységeknek, melyek már nemzeti királyságunk első századában fennállottak. 1074 márczius 14-én Salamon király és Géza herczeg, valamint testvére László között történt csata, mely Salamon teljes vereségével végződött, a mogyoródi völgyben folyt le; hadait szétverték, maga is csak futással mentette meg életét. Szent László király Szent Mártonról vagy Szent Györgyről nevezett benczés apátságot alapított itt. Az apátság templomának romjai ma is láthatók. Az egykori monostor alatt levő pinczébe a kigőzölgő mérges gázok miatt nem lehet bemenni. 1342-ben Monasterium Monyoród néven említik. Egészen a török hódoltságig állott fenn. 1366-ban a méltóságától megfosztott garábi apát ügyében az ország valamennyi apátja 97összegyűlt az itteni monostorban, hol nagykáptalant tartottak. Ekkor már Szent György vitéz volt az apátság védőszentje. 1447–1453-ban Monyoród néven említik az oklevelek. 1533–34-ben 7 adóköteles házzal szerepel a pesti nahije községei között. A református egyház már az 1626–29. években fennállott. A török hódoltság alatt nem pusztult el egészen. 1691-ben 1/16, 1695-ben fél portával szerepel az összeírásban; ekkor már a váczi püspöké volt. 1715-ben 20, 1720-ban csak 15 adóköteles háztartást vettek föl e helységben. A róm. kath. templom 1749-ben épült. A reformátusé 1895-ben, az ágostai evangélikusok temploma 1901-ben épült. 1770-ben az úrbéri összeírás alkalmával 15 16/32 úrbértelket vettek fel. 1902-ig a váczi püspökség volt a helység legnagyobb birtokosa, ebben az évben azonban a község lakosai megvették a püspökség birtokait. 1900-ban nagy tűzvész pusztított a helységben s ez alkalommal 45 ház égett le. A határban van számos kőbánya és egy forrás. A Kőrösoldal nevű dűlőben szántás és tuskóásás közben sok régi pénzt találtak, melyek azonban az illetők kezén eltüntek. A községhez tartozik Pusztaszentjakab, mely azelőtt Szent-Jakab néven volt ismeretes.
