Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmultban szintén nagy átalakuláson ment át. Míg Budapest székesfővárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem öltött oly 62arányokat, mint ma, állattenyésztésünk is a mindenkori mezőgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. A vármegye felső vidékén az értékesítési viszonyok kedvezőbb fejlődése következtében azonban, fokozatosan teret nyer az intenzívebb gazdálkodási rendszer. A halmos fennsíkokon elterülő legelők eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta szarvasmarha tenyésztése és termékeinek – a tejnek, a húsnak – az értékesítése.
A múlt század második felében az Alföld téres legelőin és dús kaszálóin még mindíg a ménes, a magyar gulya, a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. A közlekedési vonalak kifejlődése, a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban, itt is eke alá vonja a téres legelőket és a szénát termő gyepeket, réteket.
Az állattenyésztés itt is más irányt vesz; a szilaj gulyák a cserényekből istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút termő mezőkről, kizárólag a szíkes gyepre, tarlóra szorulnak; számuk apad.
A rétek, gyepek feltörése következtében előállott szénahiányt tömegesebb mesterséges takarmányfélékkel kell pótolni. A takarmány értékesebbé válik. A kihasznált föld trágyázást kíván. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra.
Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának, a fejlődésnek és hanyatlásnak a következő táblázatban:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye állat-állománya.
1884*
Az 1884. évi összeirásban Kecskemét th. város állatállománya is bent foglaltatik.
|
1895
|
1904
|
1908
|
1909
| |
években darab
| |||||
Magyar fajta szarvasmarha
|
185432
|
154171
|
103100
|
90244
|
80943
|
Nyugati (tarka és borzderes szarvasmarha)
|
31820
|
71202
|
110882
|
151990
|
138968
|
Bivaly
|
427
|
522
|
775
|
1024
|
946
|
Ló
|
108496
|
106007
|
101137
|
104963
|
102507
|
Szamár és öszvér
|
2062
|
1132
|
665
|
670
|
660
|
Sertés
|
289056
|
304168
|
243798
|
236804
|
202202
|
Juh
|
451899
|
212655
|
171299
|
176677
|
143959
|
Kecske
|
970
|
2515
|
1923
|
2888
|
3269
|
Az 1904, 1905. és 1908–9. évben uralkodó aszályos időjárásnak tudható be, hogy a szarvasmarha- és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett. Tekintettel arra, hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a, a lóállomány 20%-a növendékállat-számba megy – és ha 2 drb növendék, 10 drb kisebb más állat, egy számos-állatnak tekintetik, úgy az 1908. évi állatlétszám számos-állatra átszámítva, 331.195-re rúg. Ha ezt az 1,789.749 kat. hold termő területhez viszonyítjuk, 5.40 kat. hold esik egy számos-állatra.
