A zsigárdi csata.
656A zsigárdi csata.
Június 16-án volt a véres zsigárdi csata. A Vág mentén táborozó Asbóth tábornok reggel egy hadoszlopot Negyed és Farkasd felé küldvén, ő maga, hadainak zömével Zsigárdnak tartott. Ugyanakkor Kosztolányi ezredes a csallóközi Bős felé intézett támadást. Délelőtt 10 óra tájban Asbóth Királyrévnél találkozott az ellenséggel, ezt a községet s utána Zsigárdot véres szuronyrohammal bevette és egy fél ágyúüteget elfoglat. A csata alatt azonban az osztrákoknagy erősítéseket kaptak, minek következtében az ütközetben amúgy is elfáradt magyar had Aszódra vonult vissza. Seregünk vesztesége elég nagy volt, mert az osztrákok által visszafoglalt fél ütegen kívül még három ágyunk s mintegy 500 emberünk veszett el.
Ugyanekkor Nagy Sándor az ellenségnek Szered és Sempte közt vert hídját szuronyt szegezve elfoglalta és az ellenséget Galgócz felé visszaszorította, de később hátrálni kényszerült s négy ágyújának és 160 emberének elvesztése után előbbi állására vonult vissza. Szakértő írók (Rüsztov, stb.) egyhangulag annak tulajdonítják a magyar sereg jún. 16-iki kedvezőtlen eredményeit, hogy a fővezérletben kevés volt az általános áttekintés, az alvezérekben pedig még kevesebb az önállóság, a mennyiben ezek a megbízásokat tehetségük szerint végrehajtották ugyan, de a csata folyama alatt kínálkozó helyzeteket kihasználni nem tudták.
