Pálffy Miklós hg. erdőgazdasága.

Teljes szövegű keresés

Pálffy Miklós hg. erdőgazdasága.
E vármegyének legnagyobb erdőbirtokosa Pálffy Miklós herczeg. Erdőbirtokának kiterjedése 50.341.68 k. hold, melyből: 30.840.48 fenyveserdő, 17.698.03 bükkerdő és 1783.17 ligeti erdő. A fenyveserdők a morvamenti homoksíkságon, a bükkerdő a Kis-Kárpát hegylánczolat nyugati oldalán és a ligeti erdők: a Morva folyó balpartján és árterületében, összesen 20 község és 2 puszta határában fekszenek.
Az erdőbirtok hitbizományt alkot, melyet a győri hősnek Pálffy II. Miklós grfónak fia, IV. Pál, Magyarország nádora alapított 1653. évi nov. 5-én. A hitbizomány kihirdetése azonban csak III. Károly alatt történt, Pozsony vármegye 1716. évi augusztus 22-én tartott gyűlésében.
E hitbizományi erdőket már régen, jóformán a hitbizomány kihirdetésétől kezdve, az akkori idők viszonyainak megfelelően, elég rendszeresen kezelték. Azonban az 1879. évi XXXI. t.-cz. életbeléptével készült és kormányhatósági jóváhagyást nyert rendszeres gazdasági üzemtervek szerint: az erdőbirtok 11 erdőgazdasági kerületre, illetőleg pagonyra osztva, szálerdő- és sarjerdőüzemben, a kijelölt véderdők pedig szálalóüzemben kezeltetnek és pedig, a fenyveserdők: 80 éves forda és 5 éves felújítási időszak számításba vétele és tarvágások alkalmazása mellett, szálerdőüzemben olyképpen, hogy a tarrá levágott vágásterületek, a tuskók kiírtása után, négy évig mezőgazdaságilag megmíveltetnek és az 5-ik évben erdei fenyőcsemetével ültettetnek ki. A bükk- és tölgyerdők 100 éves forda mellett szintén szálerdőüzemben, de a fokozatos fölújítási vágásmód elvei szerint olykép kezeltetnek, hogy azokon a vágásterületeken, melyeken a felújítás természetes úton makkvetéssel teljesen nem sikerült, a hézagok tölgy-, lúcz- és vörös fenyő- s helyenként kőriscsemetékkel ültettetnek ki, egyes bükkvágásokban pedig – fanemváltoztatás czéljából – a terület jegenyefenyőmaggal telepíttetik alá. A ligeti erdők és az egész erdők a 40 éves fordájú sarjerdőüzemben kezeltetnek, a vágások felújítása pedig természetes úton, sarjadzásokkal, vagy tölgy-, kőris- és égercsemeték kiültetésével, mesterséges úton történik. Végül a Kis-Kárpát hegylánczolat egyes meredek hegyoldalain kijelölt uradalmi véderdők, 100 éves forda mellett, szálaló üzemre vannak berendezve, kihasználásuk azonban, ez idő szerint, teljesen szünetel, s csakis a szükségelt erdősítési munkálatok hajtatnak végre.
Az uradalmi erdőkben, különösen az erdei fenyvesekben mesterséges úton végrehajtott s végrehajtandó terjedelmes erdősítéseket 10–15 éven át sodronykerítéssel védik meg a gazdag szarvas-vadállománytól okozható károsításoktól.
Az egész erdőbirtokban, kivéve a Kis-Kárpát hegylánczolaton elterülő bükkösöket, igen belterjes gazdálkodás folyik, a mit különben is megkövetelnek az erdők fekvése, a vidék kedvező faértékesítési viszonyai, s főleg az, hogy a közeli alsó-ausztriai és morvaországi községek és iparvállalatok jól fizető és állandó fogyasztói e faanyagnak és faválasztékoknak.
288A jóváhagyott gazdasági üzemtervek szerint: ez uradalmi erdőkben a jelenlegi 10 éves féfordaszak alatt évenként átlagosan 448.70 k. hold erdőterület kerül vágatásra évenként közel 75.386 tömör köbméter nyers faterméssel s e főhasználati fatömegen kívül évenként még mintegy 12.000 köbméter előhasználati fatömeg kerül rendes kihasználásra és földolgozásra. A letarolt vágásterületekből évenként átlagosan 350.0 k. hold terület mesterséges úton, csemeteültetéssel erdősítettek be s csak 93 k. hold beerdősítése terveztetik természetes úton, magvetényüléssel és sarjadzással. A mesterséges erdősítések 3/4 részében erdei fenyőcsemetével történnek és az e czélra évente szükségelt 4–5 millió drb. különféle csemete az uradalmi erdőkben mintaszerűen berendezett és kezelt csemetekertekben termeltetik.
Az évi fatermésnek, illetőleg az évenként kihasznált faanyagnak a fenyőerdőkben 49%-a, a tölgyerdőkben 30%-a, a bükkerdőkben 6%-a és a ligeti erdőkben 25%-a haszonfára s különösen épületfára, különféle fűrészárúra, vasúti talpfára, parkettákra, burkolatkoczka, szőlőkaró s egyéb különféle hasított árúkra dolgoztatik fel, a többi pedig tűzifának értékesíttetik.
A termelt fának fürészárúra való földolgozása czéljából gőzerőre berendezett, nagyobb fűrésztelep állíttatott fel Malaczkán, a hol évenként átlag 18.000 drb. fűrészrönkő, mintegy 7500 tömörköbméter fatömeggel dolgoztatik fel. E fűrészteleppel van egybekötve a terjedelmes faraktár, honnan évenként átlag 3000–3500 vasúti kocsirakomány faanyagot adnak és szállítanak el. Innen indul ki az uradalmi keskenyvágányú s gőzerőre berendezett 11 kilométer hosszú, már említett erdei vasút.
Az uradalmi erdők évenként és holdanként átlag 6–7 korona tiszta jövedelmet hoznak, habár az uradalmi erdők tekintélyes részét tevő bükkösök aránytalanul keveset jövedelmeznek és az erdőbirtokra évenként oly terhek nehezednek, melyek az évi jövedelmet tetemesen csökkentik. Ezek az adók s a terhes kezelési költségek, továbbá az évenként való mesterséges erdősítések költsége s végül különösen az a kivételes s a vármegyében egyetlen birtoknál sem szükségelt tetemes évi kiadás, melyet itt, a gazdag vadállománytól okozható károsítások megakadályozása czéljából, a terjedelmes évi vágásterületek bekerteléséhez szükséges sodronykerítések felállítására kell fordítani.
Ez erdők kezelését a Malaczkán székelő uradalmi erdőhivatal főnökének s uradalmi erdőmesternek vezetése és felügyelete mellett 5 törvényes szakképzettséggel bíró és 8, azzal nem bíró, de gyakorlatilag képzett erdőtiszt teljesíti, míg az erdővédelem és az erdőőrizet pontos végrehajtása czéljából 30 szakvizsgázott erdőőr és 23 erdőszolga van alkalmazva. Ezeken kívül még egy erdőmérnök, egy erdészeti számellenőr, egy fűrész- és egy faraktár-gondnok egészíti ki a kezelő erdőtiszti személyzetet.
Felemlítésre méltó még, hogy ez uradalmi erdőkben 1897-től kezdve terjedelmes s a 100 k. holdat meghaladó vízterületű halastavakat is készítettek, s ezekben főleg a ponty- és a pisztrángtenyésztést honosították meg, oly kedvező sikerrel, hogy a legutóbbi három halászati év eredménye szerint a halastavak tiszta jövedelme a vízterület k. holdja után 120–130 korona összegre rúgott.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem