A népoktatás módszere.
A népoktatás módszere.
A népiskolai oktatás módszerét illetőleg még a XVIII. század elejéről is nagyon keveset tudunk, mert az sem országosan, sem egyházilag szabályozva nem volt, s a canonica visitatiók csak a legritkábban terjeszkednek ki erre a pontra.
II. József türelmi rendeletével kapcsolatban, mely a zsidóságnak is megadta hazánkban a szabad költözködési jogot, az izr. hitközségek kötelességévé tette, hogy nyilvános iskolákat állítsanak, mely felső parancs nem is maradt eredmény nélkül, mert ez időben egyedül a pozsonyi helytartósági kerületben tizenöt nyilvános zsidó iskola állott fenn.
A népnevelésnek nemcsak politikai szempontból való fontosságát, hanem az adóképességre is hatását a hazai törvényhozás már az 1790. évi XXVI. törvényczikkben beismerte, midőn azt állami felügyelet alá helyezni igyekezett.
Az ez időponttól kezdődött újjáébredés társadalmilag sem volt tétlen a népnevelés ügye körül és 1825-ben a nagy Széchenyi ezen a téren is nagyjelentőségű mozgalmat fejtett ki irataiban; mindazonáltal a hazai népnevelésügy pedagogiai és adminisztrativ szabályozását a végrehajtó hatalomtól nyerte, mely önző, birodalmi, németesítő czélokat követett a Mária Terézia és Ferencz császár-féle „Ratio educationis”-okban, József császár rendeleteiben, és végre az 1850-ki „Organisations-Schul-Entwurf”-ban, mely a germanizáczió leplezett czéljait már nyiltan kimondotta. Mindezek a kormányzati intézkedések történelmi nyomokat hagytak Pozsony vármegye népnevelésén is.
