Az 1868: XXXVIII. tcz. hatása.
Az 1868: XXXVIII. tcz. hatása.
A visszanyert államiság, miután az 1848-iki törvényhozás vérbe fúlt, első sorban a népnevelés szervezését tartotta feladatának és sietett megalkotni az 1868. évi XXXVIII. alapvető törvényczikket. Ez a törvény tudvalevőleg az állami, községi, felekezeti és magán-népiskolák kategoriáját állítja föl és Pozsony vármegye viszonyaira jellemző, hogy a társadalom nem annyira az állami, mint községi iskolák intézményét igyekezett a felekezetiek mellett felkarolni, mert míg az előbbiek száma ez idő szerint is fokozatos növekedéssel csak 12, addig az utóbbiaké 19.
Az állami iskolák különösen a 70-es években keletkeztek és pedig Búrszentgyörgyön, Malaczkán és Gajaron párhuzamosan az ottani katholikus iskolákkal, és csak Károlyfalva telepes községben alakult magában álló állami iskola.
A községi iskolák keletkezésében elől járt Szentgyörgy és Bazin szab. kir. város, Stomfa nagyközség, hol a felekezetiek községi jelleget nyertek, a mit több kisebb község is követett.
Ez a törvényczikk húsz állami tanítóképző-intézetet rendel felállítani, melyekből Pozsony vármegyének kettő jutott, és pedig Modorban a férfiak, Pozsonyban a nők számára.
Ez a törvény felállítja a polgári iskola intézményét is, czivilizatórius módon kívánván hatni, a kulturállamok mintájára, ama népréteg fejlesztésére, melynek igényeit az elemi iskola ki nem elégíti, a középiskola és ennek betetőzése: az egyetem pedig túlhaladja, így akarván megteremteni az érzésében és gondolkodásában művelt magyar polgári osztály alapját. Nagyszombat, Somorja, Modor szab. kir. városok ma már virágzó községi 346polgári iskolával dicsekedhetnek, míg ugyancsak Modorban ág. ev., Nagyszombatban pedig róm. kath. alapon szerveztetett polgári leányiskola van.
Ezekből az adatokból látható, hogy a nagyobb középpontok, mint Nagyszombat, Modor, Somorja, a polgári iskola intézményével a magyar közművelődés intenzivebb szolgálatába vonattak, de kitűnik az is, hogy a hasonló középpontoknak tekintendő Bazin, Szered, Szempcz, Galánta, Dunaszerdahely, Malaczka, határozottan szükségét érzik ez iskoláknak, melyek községi forrásokból, az állam segélyével mielőbb szervezendők lennének.
A vármegye tényleges népnevelésügyi viszonyait az alábbi adatok tüntetik föl, melyeknél nem terjeszkedtünk ki az 1867 óta történt fejlődésre és pedig azért, mert a 70-es és 80-as években sok iskolailag kapcsolt község saját iskolát nyert, míg viszont sok összeépített község feladta saját, osztatlan, egy tanítós iskoláját s egyesült erővel alkotott, osztott több tanítós iskolát és különösen az izr. iskolák, a fenntartók viszonyai miatt, kontingensükben folytonosan ingadoztak, s általában a növekedés és apadás aránya folytonosan változott, de a 90-es évek végén a tényleges helyzet már szilárd, megállapodott alakot nyervén, ezentúl azután folytonos, nem ingadozó és alább jelzendő haladás észlelhető az iskolák növekedésében, a mit nagy részben elősegített az 1893. évi XXVI. t.-cz., mely kimondja a felekezeti népiskola segélyezésének nagyon fejlesztőleg hatott elvét.
