Történeti visszapillantás.
344Történeti visszapillantás.
A XII. és XIII. században terjedtek el hazánkban a szerezetes-rendek s az apácza-iskolák, s már ebben a korban tétetik említés a virágzó veszprémi, budai, nagyszombati, pozsonyi női kolostori iskoláról. A tanítási módszer tökéletesítésével különösen a benczések foglalkoztak.
Ipolyi szerint a csallóközi Bakán és Csötörtökön már a XI. században volt templom és plébánia, tehát iskolának is kellett lennie.
Némethy Lajos, az esztergomi főegyházmegye könyvtárosa, hiteles adatok alapján állította össze az egyházmegye legrégibb és legújabb plébániáinak történetét és 450 között 330-at mint antiquát és antiquissimát tüntet föl, melyeknél tehát minden valószínűség szerint iskola is volt, bár a plébániákból a török dúlás következtében száznál több pusztult el.
A reformáczió kora a népiskola-ügyre tagadhatatlanul fejlesztőleg hatott, mert legerősebb fegyvere az iskola volt, a mely irányzat a katholikus népnevelés-ügyet sem hagyta érintetlenül.
És valóban nagy volt ez a kor a népnevelés-ügyre való kihatásában; ekkor jelentkezik először Pozsony vármegyében is a városi hatóságok élénk tevékenysége a népnevelés-ügy körül, s történelmi nyoma van, hogy Modor szab. kir. városban 1594-ben „ex senatus consulto” adatott ki tanrend az ottani protestáns népiskolák számára.
Az ellenreformáczióban a szerzetes-rendek voltak tudvalevőleg a róm. kath. egyház fegyelmezett katonái, kikkel különösen a nagyobb középpontokat szállotta meg a közoktatás fejlesztésében, beleértve a népnevelést is; így Polentáry Ferencz, szempczi plébános, későbbi nagyváradi kanonok, Bazinba hozta a jezsuita missziót, rábízván az algimnáziumot, melyet 20,000 forinttal javadalmazott. A rend 1773-ban eltöröltetvén, az algimnázium helyére egy teljesen berendezett normális iskola „állíttatott és egy elementaris classis cum paedagogio latino”, hogy a latin nyelv oktatásáról is gondoskodva legyen. Ez iskola személyzete a pozsonyi schola vernacula-ból került ki, a tanítók fizetése, lakáson és két öl fán kívül, évi 200 frtból állott.
Modorban 1657-ben benczések telepedtek meg, kiknek hivatásul volt – Szelepcsényi primás bevezető okmánya szerint – az ifjúságot az elemi iskolában oktatni, kik onnan csak II. József egyházi reformjai következtében távoztak.
Szempczen főgimnázium és népiskola állott fenn a piaristák vezetése alatt, kik, miután a kincstári gimnáziumi épület 1776-ban leégett, a tanítást tovább nem folytathatták és részint Tatára, részint Selmeczbányára költöztek.
Csak nagy utánjárással és töredékesen lehet megállapítani az inkább csak a népiskolák külső életére vonatkozó adatokat a canonica visitatiók alapján, mert a róm. kath. plébánosoktól hivatalból vezetett „historia domus” sok helyen a háborús időknek esett áldozatul, sok helyen pedig elégett s így csak elvétve akadunk az 1634. évi Draskovics György-féle, az 1756. évi Galgóczy-féle és az 1781. évi Batthyány-féle régi canonica visitatiók érdekes, megbízható adataira, melyek közül az első Somorja városában teljesített egyházi vizsgálat alkalmával már német-magyar tanítókról tesz említést s fizetésükről is intézkedik, s így akadunk más községekben is a tanítók alkalmazásának határozott nyomaira.
Rudolf király 1593 augusztus hó 3-án kelt leveléből kitűnik, hogy a szt-istváni iskolának már fenn kellett állania, mert jogot ad Pálffy Miklós bárónak, hogy az ottani szegények-háza és iskola fenntartására a tőle nemrég alapított községnek kilenczedét, hegyi jogát és tizedét fordíthassa.
1686-ban Csáky gróf, vágújhelyi prépost Kudjelka Mátyás tanító mellé egy kisegítő tanerőt kér az akkori pozsonyi iskolai felügyelőtől, Schober Jánostól.
A Batthyány-féle canonica visitatio szerint a XVIII. század végén a nagybresztoványi tanító javadalmazása a következőkből állott: évenként tartozott hozni minden iskolás-növendék két drb kenyeret, két itcze sót, két kalácsot és néhány szál fát.
Az 1626. évi canonica visitatio szerint az egbeli róm. kath. templomot a felkelők szétrombolták és a zavarok következtében nincs a községnek tanítója és iskolája.
345A Historia parochiae Szt. János pag. 87 szerint, 1690-ből Chmelik János mint „rector scholae” említtetik.
Modor. – Az állami tanítóképző.
Saját felvételünk
