A régi, városi kórház.
A régi, városi kórház.
Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház ősrégi, kis csúcsíves templomával. A hagyomány szerint a ferenczrendieknek ősrégi, kis csúcsíves templomával. A hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, később Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. Így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedőlt s a város tulajdonába ment át. A jogtudat azonban fenmaradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. A város nem adta oda s később kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszetős, oszlopos bejáratát a XIX. század negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. A betegeket Szt. Vincze apáczái gondozzák.
Nagyszombat. – A városháza.
Saját felvételünk
Igénytelen külsejű temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély, a 181nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte levő alacsony, széles torony. A hajó átalakult, sőt – tán a protestánsok birtokában – kereszthajóval bővült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22.8 m.; a szentély magassága 7.6 m.; a hajóé, a későbbi átalakítás által valamivel nagyobb.
Nagyszombat. – A Ferencz József-tér.
Saját felvételünk
