Egyetemi templom és épületek.
Egyetemi templom és épületek.
A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egyetemi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják.
E helyen egykoron a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét viselő kisszerű temploma állott. Guidó Bernát már 1305-ből említi. Egy-két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáczák a törökök elől menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledező épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év mulva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyűjtésből, adományokból s Pázmány bőkezűségéből megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszerűek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészről pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. A keleti és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szűkebbkörű használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forgách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bőkezüségéből. E kis templom sokáig fönnállott, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megszünt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az első és második emeleten volt a nagy és kis aula. A földszinti terem, tehát az egykori templom – mint már említettük – ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van.
Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis főbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két – theologiai és filozofiai – karból álló „érseki egyetemet”. A bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány előadó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lósy, Lippay primások megalapítják a jogi kart. A keleti szárny kétemeletessé fejlődik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az előadások megkezdődnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. A kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. A nagy nádor javíttatta és bővíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyane szárny végében, melynek kifejlesztője Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben levő emeletes szép épület, mely most katonai kórház. A többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az előadásokat. 1770-től kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt bentlaktak; 1777-ben 190pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettőlfogva invalidus katonák szállása a mai napig. Most a cs. és kir. 71. gyalogezred 1. zászlóalja is itt van elhelyezve. A káptalan kérte Ferencztől szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság czímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészről lemondott. Végül megemlítjük, hogy 1753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínűség szerint az északi szárny keleti végénél volt. A régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen ősrégi idők óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stílű óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor izlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, sőt a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszéből már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jellegű; oldalcsarnokaiba azonban 4–4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerűek. Az építőmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe maig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erdő borította el, melyet 1854-ben írtottak ki.
A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az első misét Lósy primás végezte, az első magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai főoltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frankba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangeliumi oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték el másnap a kripta első lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az Esterházy-család több jeles tagját. A sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik:
Viator, attende! Marmorea, quam calcas, porta ad mortem et aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungariae thesaurus est absconditus, postquam gloriosissima sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magno Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissima et illustris Familia Estoras locum hunc delegit sepulchralem. Iacent hic grandes illae et vere pretiosae animae: Nicolaus, Hungariae prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine heroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. – Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (1700)
A négy hős, kikről a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben s a csata után következő napon itt temették el őket. A szentély falain függ 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hősöké; aztán Esterházy Dánielnek, Sándornak, Ferencznek, Istvánnak egy-egy szép czímere; egy 191névtelen Esterházy-czímer s végül Ocskay Imre díszes czímere. Mind a XVII. századból.
Nagyszombat. – A régi egyetemi templom.
Saját felvételünk
A franczia hadjárat idején igen nagy kár esett a templomban és a kriptában is. A katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéiből mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége:
Hoc monumentum restituit ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas refici iussit Paulus Eszterházy de Galántha. MDCCCLXV.
A templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. A nagyszerű diszítés Esterházy Pál bőkezűségét dícséri. A mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitünnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezőkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült előtüntetni. Ma t. i., a mennyzetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást főképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóideig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak.
A kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható felső karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társulat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban maig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betűinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J H S van kihimezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök „édes leányának” a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pályára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apácza lett.
192Ma az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyörű templomot s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap – s máskor is sokszor – magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dicső alapító czímere van s e fölirat:
Com. Nicolaus Esterházy R. H. Pál.
A templom körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves ünnep óta Pázmány-tér néven szerepel. Azelőtt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „forum Academicum”, azaz Egyetem-tér volt.
Mielőtt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfűzött szép emlékektől búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak.
Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai: Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok.
A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Baranyi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon: Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon: Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhírű Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb.
A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyog (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások.
A mai Felsőpatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette.
Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk művelődéstörténete foglalkozzék velök.
